Mától szabadon felhasználhatók a Radnóti-versek

nlc | 2015. Január 01.
Többek között Radnóti Miklós költő, Antoine de Saint-Exupéry francia író és Edvard Munch norvég festő művei is közkinccsé váltak január 1-jével, a 70 éves szerzői jogi védelem lejártával.

A 70 éve elhunyt Radnóti Miklós (1909-1944) verseit 2015. január elsejétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja, akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó.

Az Artisjus adatbázisában mintegy 200 olyan dal szerepel, amelyek Radnóti műveire épültek: Bárdos Lajos kórusműveitől a Kaláka együttesen át a ma igen népszerű Szabó Balázsig sokan feldolgozták a verseket. Ezek a dalok mostantól “felemás” szerzői jogi védelmet élveznek: zenéjüket továbbra is védi a jog, szövegüket már nem. Tehát például lemezen történő kiadásukra, vagy online zeneáruházas letöltésükre feleakkora jogdíj megfizetésével lesz lehetőség.

Január 1-jétől közkinccsé váltak más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el, mint Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944) francia író, A kis herceg alkotója vagy Edvard Munch (1863-1944) norvég expresszionista festőművész, a Sikoly alkotója.

A magyar alkotók közül Balogh Rudolf (1879-1944) fotográfus, Dési Huber István (1895-1944) festőművész, grafikus, Horvay János (1874-1944) szobrász és Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő, mozaikművész művei szintén szabadon felhasználhatók január 1-jétől. Emellett lejárt a szerzői jogi védelem Szomory Dezső (1869-1944) író, drámaíró, több máig népszerű színdarab – például a Hermelin és a II. József császár – alkotójának műveire is.

Exit mobile version