Különleges fotók Marilyn Monroe gyermekkorából

K.G. | 2015. Március 08.
Marilyn Monroe-nak gyerekkorában egyáltalán nem volt természetes az édesanyja közelsége. Nevelőszülőknél és árvaházban nevelkedett, anyjával csak néha találkozott. Olyan fotókra bukkantunk, melyek egy ilyen különleges alkalmat örökítettek meg: anya és hároméves lánya együtt strandoltak.

Ritkaság az ilyen fotó, amelyen a kis Norma Jeane Mortenson, azaz Marilyn Monroe az édesanyjával önfeledten játszik, hiszen anyja instabil pszichés állapota miatt leginkább nem a lányával, hanem elmegyógyintézetekben töltötte Marilyn gyerekkorát.

Anyja kéthetes korában nevelőszülőkhöz adta Marilynt. Akkor még csak anyagi gondjai miatt nem tudta gyermekét a szülés után ellátni, de szombatonként egy délutánt vele töltött. Egy ilyen látogatás alkalmával születhettek ezek a képek is. Később, amikor a kislány hétéves volt, megpróbált igazi édesanya lenni, magához vette ezért, de hamarosan idegösszeomlást kapott, és Marilyn újra nevelőcsaládhoz került.

Norma Jeane sosem ismerte az édesapját, gyerekként Clark Gable fényképét őrizte, őt mutatta mindenkinek, ha az apjáról kérdezték. Egészen 16 éves koráig járta a nevelőcsaládokat, nem egyszer az is előfordult vele, hogy az épp aktuális nevelőapa szexuálisan zaklatta. Mégis elviselhetőbb volt számára még ez is, mint az árvaház, ami később várt rá.

“Csak egy kislány vagyok a nagyvilágban, aki próbál találni valakit, akit szerethet.” (Marilyn Monroe)

Édesanyjához, Gladys Bakerhez nem volt túl kegyes az élet. Két gyermeke már volt Marilyn születése előtt, első házasságából, Jack Bakertől. Ám a gyerekeket az apjuk magával vitte a válás után, amikor Kentuckyba költözött, még Gladys és Edward Mortenson házassága előtt. Feltételezések szerint csak egy üzenetet hagyott Gladysnek: “Elvittem a gyerekeket, soha többé nem látod őket.” Az édesanya megtört és idegösszeroppanást kapott, akkora lelki terhet jelentett neki két nagyobb gyermekének eltűnése és Norma Jeane születése.

Gladys családjában amúgy sem volt ismeretlen fogalom a mentális instabilitás. Mindkét szülője, Otis és Della Monroe is elmegyógyintézetben végezte, míg bátyja, Marion Monroe paranoid skizofréniában szenvedett. Gladys gyenge pszichés állapota miatt maga is sok időt töltött ideggyógyintézetben, őt is diagnosztizálták skizofréniával, bár a dokumentumokban leírt tünetek alapján ma már inkább mániás depressziósként tekintenének rá. Marilyn épp emiatt a családi kórtörténet miatt rettegett attól egész életében, hogy genetikailag hajlamos az őrületre. Ám későbbi pszichés problémái nem vezethetők vissza egyértelműen öröklött betegségre, sokkal inkább okolják zaklatott gyerekkorát érte. Mindezek fényében különösen megható ilyen picinek, és gondtalannak látni.

“Senki sem mondta nekem kicsiként, hogy csinos vagyok. Minden kislánynak kell mondani, hogy szép, még akkor is, ha nem az.” (Marilyn Monroe)

Exit mobile version