“Férfi és nő – hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi nőt, a nő férfit.”
Karinthy ma lenne 128 éves, s az ilyen szülinapokról mindig az jut eszembe, hogy rossz korban születtem, nekem a Nyugat írói körül kellett volna léteznem. Lehettem volna valamelyikük felesége is akár, bár ahogy olvasom Böhm Aranka és Karinthy Frigyes történetét, valószínűleg bele is őrültem volna egy ennyire hektikus kapcsolatba. Már a megismerkedésük sem egy szokásos lányregénybe illő jelenet volt, amikor a főhős meghódítja élete szerelmét, hanem konkrétan telefonbetyárkodással ismerkedtek össze.
Böhm Aranka szánkóbalesete miatt kénytelen volt otthon raboskodni, és az őt körülvevő barátnőkkel vigasztalódni. Akkoriban, a húszas években kifejezetten az értelmiségi élet központjában alakította ki életterét az a női társaság, aminek Aranka is a tagja volt. Ők voltak Budapest szívének a lakói, Aranka volt a társasági élet királynője, Guthi Erzsi, Kondor Lívia és Klug Böske pedig az udvarhölgyek.
Véletlen szerelem
A baleset után is ők gyűltek össze Aranka lakásán, hogy szórakoztassák lesérült barátnőjüket. A szórakoztatás pedig ezen a napon abból állt, hogy a Nyugat szerkesztőségével telefonbetyárkodtak, és Szép Ernőt akarták ugratni, aki nem tudott a telefonhoz fáradni, cserébe egy másik íróval, Karinthy Frigyessel sikerült beszélniük. Itt kezdődött Böhm Aranka és Karinthy szerelme, ami szinte szó szerint halálos szerelem volt Karinthy számára.
“Folytonos veszekedéseik és nagy kibéküléseik a nyilvánosság előtt zajlottak. A feltűnően szép és okos nőnek a férfiak nehezen tudtak ellenállni, ő pedig nem is akarta, hogy ellenálljanak neki: lánykorában Ady is a szeretői közé tartozott, később pedig a fiatal Déry Tibor is. Mikor megkérdezték, miért csap patáliát a férje félrelépései miatt, amikor ő maga sem hűséges, ezt válaszolta: »Elég gyalázat, hogy tűri, én nem tűröm.«” (Nyáry Krisztián)
Böhm Aranka Karinthy második felesége volt, veszekedéseik sokszor verekedésig is fajultak, Aranka nem fogta vissza magát, nyílt titok volt, hogy szeretőket tart. Arankánál mindig nagy társasági élet zajlott, így nem volt nehéz számára újabb és újabb udvarlókat beszerezni. A lakásában sosem érkezhetett rossz időpontban egy vendég, a legnagyobb dínomdánomokat nála élhette át az értelmiségi réteg színe-java.
Félrelépések és öngyilkossági kísérlet
Karinthy tudott a félrelépéseiről, mégsem akart véget vetni kapcsolatuknak még akkor sem, amikor minden szeretője ellenére hatalmas, nyilvános jeleneteket rendezett a felesége féltékenységében. Sőt amikor fény derült Karinthy egyik románcára, akkor még öngyilkosságot is megkísérelt, aminek hírére természetesen Karinthy rögtön Arankához sietett, és kibékültek, hogy ugyanott folytassák, ahol elkezdték.
“Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan te, te nagy, nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én fejemben benne.” (Karinthy Frigyes)
Ugyanis Karinthy sem volt Arankához feltétlenül hűséges, az állandó oda-vissza megcsalások pedig kitűnő táptalajt adtak a folyamatos vitáknak. A veszekedések gerjesztésében nagy szerepet játszott az is, hogy Aranka végtelenül temperamentumos, határozott és hirtelen természetű volt, akinek mindig igaza kellett legyen. Ha ő mondott valamit, akkor az meg volt mondva, ott ellenkezésnek helye nem volt, nem tűrte, hogy bárki – akár a férje – beleszóljon az ő dolgába és abba, hogy hogyan él, kivel van és mit csinál.
Halálos kapcsolat
Böhm Aranka azt gondolta magáról, hogy ő olyan nő, akit a férfiaknak ki kell szolgálni, eltartani, és neki semmi más dolga nincs ezen a világon, mint szépnek lenni és létezni. Neki alanyi jogon járt, hogy őt kényeztessék és körberajongják a férfiak.
“Karinthyt is megkérdezték: a sok veszekedés, hűtlenség ellenére, mi köti Arankához? »A kíváncsiság – mondta az író. – Az, hogy kiszámíthatatlan és sohasem unalmas. Hogy nem tudható, mi lesz a következő lépése. Mint amikor egy vadász párducra vadászik, és ráfogja fegyverét, de az csütörtököt mond. És a vadász utána ugrik egy késsel a kezében. Ott harcolnak életre-halálra, menekülés nincs. Az egyiknek bele kell döglenie, különben nem érdekes a játék.« A gyilkos játék 18 évig tartott.” (Nyáry Krisztián)
Úgy tűnik, hogy valóban halálossá és gyilkossá vált Karinthy számára ez a szerelem, agyműtétje után a siófoki nyaraláson egy békés kávézásból lett olyan szóváltás közöttük, ami pohárdobálásig fajult. Ez után a veszekedés után Karinthy felvonult a szobájába lepihenni, dühtől forrongva, majd egy óra múlva agyvérzésben meghalt. Hogy ez a vita volt az oka vagy sem, már sosem tudjuk meg, de az biztos, hogy Aranka saját magát tartotta felelősnek férje haláláért.
Karinthy Frigyes egyszer viccesen így jellemezte a saját házasságát, amiből minden írásnál jobban kiderül, milyen élete lehetett ebben a kapcsolatban, és milyen ambivalens érzései voltak a saját feleségéről:
“Ha meghal, és fölkerül az égbe, Jézus majd nagy tisztelettel átadja neki a helyét az Úr jobbján, azt mondván: – Ez az ember még nálam is többet szenvedett, ez a Böhm Aranka férje volt.”
Böhm Aranka férje halála után hat évvel Auschwitzban halt meg, a szemtanúk szerint azért, mert dühében pofon vágta őrét, amiért azonnal agyonlőtték. Életében és halálában is a temperamentuma volt az ő keresztje, amit bőven megosztott Karinthy Frigyessel is.
Források: