A kicsi szerzetes, aki mindig bealszik az imába – ilyen napirenddel nem csoda!

cafeblog/illuzio | 2015. Augusztus 24.
Sokaknak ismerős lehet, hogy elalszanak különböző helyzetekben, például a színházban vagy a moziban. Ez a monk kisfiú a közös ima alatt alszik el, ami nem is meglepő.

“A gyerekek reggel 4 órakor kelnek. Rövid mosakodás után az összes gyermek (200-300 fő) a nagy előadóteremben gyűlik össze, ahol egy órán keresztül tanulják és ismételik azt az imát, amely az együttérzés felkeltésére irányul. A gyerekek nagy élvezettel hangosan mondják és énekelik a szöveget, amely a jelenlévők, szüleik, családtagjaik, ellenségeik stb. sőt az egész univerzum lakóinak boldogságát és jólétét kívánja.

Ezt követi a reggeli 5.30-kor. Az étkezések jelentik a képzés egyik legélvezetesebb részét. Az ételek ugyanis különösen finomak és változatosak. A kolostor vezetője nagy hangsúlyt fektet a bőséges táplálkozásra, mivel tudja, hogy a gyerekekre a nap nagy részében folyamatos testi és szellemi megterhelés vár. Az evések előtt mindig megemlítik az ételt felajánló nevét, akiért egy rövid imát mondanak. Ugyanígy köszönik meg a felszolgálóknak is munkájukat.

Az evés után rövid takarítás következik. A gyerekek felosztják maguk között a ház körüli munkákat, és csendben elvégzik azokat. 
Délelőtt 7 és 10 óra között csoportokban folyik az oktatás, illetve ekkor kerül sor a meditációra, melynek időtartama a gyerekek életkorától függően 20–60 perc. A tanítás során sokszor hangosan memorizálnak szövegeket.

Hetente több alkalommal reggel 7 órakor, külön csoportban a szerzetes fiúk és az apácalányok az idősebb szerzetesekkel együtt koldulni mennek, hogy ily módon járuljanak hozzá a kolostor ételbeszerzéseihez. A séta során, mely közelítőleg 50 percig tart, csak mezítláb járhatnak, nem beszélhetnek, és pénzt sem fogadhatnak el. A koldulás során nem nézhetnek az adományt nyújtóra, de mindig meg kell állniuk, ha valaki felajánlást akar tenni. Nem szabad megköszönniük az ételt, valójában a felajánló hálás a lehetőségért, hogy adhatott.

10.30-kor a gyerekek az étkezések színhelyére sétálnak, ahol még a reggelinél is bőségesebb és változatosabb étel várja őket. Ennek egyik oka, hogy a Buddha eredeti tanításai szerint a szerzetesek délután már nem ehetnek. Másnap reggelig csak üdítőitalokat fogyaszthatnak.

Az ebéd befejezése után libasorban visszaballagnak a lakhelyükre, és délig mosakodhatnak, moshatnak vagy pihenhetnek. Délben kezdődnek a tanítási foglalkozások. Délután az órákat egy újabb meditáció szakítja meg. Délután kapnak a gyerekek lehetőséget az egyéni tanulásra is. A napi program este 9-ig tart, amikor mindegyikük aludni tér. A programok egész napos elfoglaltságot jelentenek a gyerekek számára, így gyakorlatilag nincs szabad idejük. Feladat nélküli gyereket nem látni az erdőben vagy a kolostor területén szabadon sétálni.” 

Nem csoda, hogy elalszik a kisfiú.

A videót az Illúzió blogon tudod megnézni!

Exit mobile version