Névtelen ismeretlen a Facebookon? Most mi a fenét kezdjek ezzel? Hm. Micsoda elegancia? Ha már valakinek ilyen jó az ízlése a becserkészéshez – mert ismerőseit lecsekkolva másról nem lehet szó –, akkor mi a francnak rejtőzködik?
Pedig már eljátszottam a gondolattal, hogy – mint Sandra Bullock a Ház a tónál című filmen – elkezdhetném válaszomat, a: Kedves Ismeretlen Facebook-Ismerős megnevezéssel és folytathatnám azzal, hogy jelenleg 2016-ot írunk, ruha helyett asztronautaszerkót hordunk, és telepatikusan kommunikálunk már egymással – ami szerintem igaz is –, és nem divat, illetve meglehetősen illetlenség így, vagyis random módra megjelölni valakit.
Ismerősnek jelölt!
Jesszusom, hiszen Maci kutyám is ezt teszi, ha kell, ha nem, jelöl. Az utcán mindent, ha a karácsonyfa a szobában van, igen, még azt is felavatja egy pisivel, finoman jelezvén, hogy az is, vagyis minden az övé. Szóval eljátszottam a gondolattal, hogy mindennapi levélváltás, vagyis telepatikus gondolatváltás után – legyen mondjuk 3 hónap – lassítva, mint a filmeken, futunk egymás felé, azon az egzotikus tengerparti tájon, amit háttérképnek tett fel a kis piszok. Mi tagadás: hatott rám.
A folytatásért kattints a Tápoldat Művilághoz caféblogra!