Először is gyorsan válaszoljuk meg a kérdést, hogy a Pokémont eszik-e vagy isszák. Eredetileg 1995-ben Satoshi Tajiri készített egy videojátékot a Nintendo Game Boy nevű készülékéhez, amelynek lényege az volt, hogy a játékosoknak különféle aranyos lényeket kellett befogni, kiképezni, majd afféle digitális párbaj keretében egymásnak ereszteni őket. Ennek még lesz szerepe később.
Előtte azonban meg kell említeni, hogy a Pokémon-játékokból azóta több mint 200 millió példányt adtak el és akkor még egy szót sem beszéltünk a különböző rajzfilmekről, valamint a pokémonos ajándéktárgyakról. 2015 szeptemberi adat szerint a Pokémon-birodalom világszerte eddig 40,5 milliárd (!) dollárnyi bevételt termelt. A videojátékok sikeréről még egy árulkodó adat: a Nintendónak csak egyetlen ennél sikeresebb márkaneve van, amelyet bizonyára senkinek sem kell bemutatni: a Pokémon sikerét csak Super Mariónak sikerült felülmúlnia, igaz, a bajszos vízvezetékszerelőnek egy évtizedes előnye van, 1985-ben mutatkozott be.
De vissza a Pokémon Gohoz: az ingyenesen játék hihetetlenül sikeres, ugyanis csak 5 napja jelent meg, de annyira népszerű, hogy azóta kirobbanthatatlan a letöltési listák éléről. De ennél is beszédesebb, hogy a Nintendo részvényeinek árfolyama a megjelenést követően 23 százalékkal (!) emelkedett.
Egy úgynevezett kiterjesztett valóság (augmented reality) játékról van szó, ami annyit jelent, hogy az apró lényeket a játékosoknak a való világban mozogva kell megkeresniük. Vagyis, mozgás közben, a telefon kameráján keresztül nézve láthatják meg a digitális lényeket, a környezetben elrejtőzve, mondjuk egy bokor alatt, vagy épp egy villanyoszlop tövében. Ha sikerült egy ilyen lénybe belebotlani, egy virtuális Pokémon-labdával csapdába ejthetjük. A lényeg, hogy minél több és minél változatosabb lényt gyűjtsenek össze a játékosok, amelyeket később mások lényei elleni csatában próbálhatnak ki. A lényeket véletlenszerű helyeken lehet megtalálni, azonban léteznek fix pontok is a játékban, ahol a játékosok egymással versenyezhetnek, hogy kinek a lényei ügyesebbek vagy erősebbek a másikénál.
A játék sikerének egyik titka, hogy új típusú élményt kínál: nem a telefont kell órákon át nyomogatni, hanem ténylegesen meg kell mozdulni, és ki kell lépni az utcára, ha a játékosok eredményeket akarnak elérni. Ez egyrészt örvendetes, mivel a videojátékokra fogékony fiatalok nem a szobában gubbasztanak egész nap, másfelől azonban, már most látható, hogy a játékosok a kelleténél jobban is belelovalhatják magukat a virtuális lények keresgélésébe. Már több beszámoló érkezett a világ különböző pontjairól, hogy a telefonjuk képernyőjét bámuló felhasználók valamilyen balesetet szenvedtek, mert nem vettek észre egy lépcsőt, egy járdaszegélyt, de olyan is volt, aki körülnézés nélkül ment át egy négysávos úton, mert csak a következő zsákmányra koncentrált.
Ausztrália északi területeinek rendőrsége már közleményt is kiadott, amelyben felhívják a játékosok figyelmét, hogy figyeljenek a környezetükre és mindig nézzenek körül, mielőtt átmennének az úttesten.
A Missouri államban található O’Fallon városában pedig kreatív bűnözők használták fel a játékot arra, hogy a fix pontokat felkereső fiatalokat kirabolják.
Természetesen ezzel senkit nem akarunk elrettenteni a játéktól, hiszen valóban örvendetes, hogy a játékosok a szabad levegőn tartózkodhatnak játék közben. De arra mi is nyomatékosan megkérnénk mindenkit, hogy figyeljen magára és környezetére Pokémon-vadászat közben.
További cikkek a Pokémon-jelenségről az NLCafén:
- Megható dolgot tett a rendőr a meglopott kisfiúért
- Ez a párna kell minden Pokémon-mániásnak
- Pokémon fanoknak eljegyzési gyűrű