“Nagyon jó lenne, ha több lenne a női versenyző” – hihetetlen, de a nők is szívesen dobálnak ágyúgolyókat

Andersen Dávid | 2016. Október 27.
A pétanque játékot sokan legfeljebb a francia filmek világából ismerik, pedig Magyarországon is aktív – bár kis létszámú – közösség igyekszik népszerűsíteni ezt a különös, de rendkívül szórakoztató sportágat. Sőt veteránjaink nemrég harmadik helyet szereztek a 2016-os európai nemzetek tornáján. Stier Edittel, a magyar női pétanque-válogatott egyik tagjával beszélgettünk.

Bevallom, magam is csak a francia sztereotípiák világából ismertem a pétanque-ot, ezért az interjút egyből egy kis gyorstalpalóval kezdtük, ahol Edit készségesen elmagyarázta a játék különleges szabályait (tudtad például, hogy a pétanque-ot akár különböző méretű golyókkal is lehet játszani?), kezdve a helyes kéztartással (tenyérrel lefelé, hüvelykujj nélkül megtartva a golyót). Bár nem volt verőfényes napsütés, de a pétanque egyik szépsége, hogy viszonylag rugalmas körülmények között játszható.

“Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert nagyon sokat ad és nem túl eszközigényes sport” – mondta Stier Edit, aki dr. Kárpáti Zsófiával, Németh Kittivel és Oláh Krisztával alkotja jelenleg a magyar női válogatottat. “Egy alapgolyókészlet néhány ezer forintból kijön, ezen felül pedig tulajdonképpen csak egy kis vízszintes felület kell hozzá, és kész is.”

A 2016-os magyar női pétanque-válogatott – fehérben: dr. Kárpáti Zsófia, Németh Kitti, Oláh Krisztina, Stier Edit, középen Fodor Bertalan edzővel (Fotó: Schubert Zoltán)

A pétanque-hoz hasonló golyójátékok a francia hadseregből származnak, ahol már a középkorban rendkívül népszerűnek számítottak a katonák között. IV. Károly a XIV. században be is tiltotta, hogy a fegyveresek figyelmét ne vonja el túlságosan.

“A legendák szerint eleinte ágyúgolyókkal játszottak az egészséges és sebesült katonák a táborban, hogy a csaták közti szünetben elüssék az időt – mesélte Stier Edit. – Az egyik játékosnak megbénultak lábai, ezért nem tudta messzebbre dobni a golyót 10 méternél. Ennek köszönhetően alakulhattak ki a játék szabályai is, mert ehhez a játékhoz gyakorlatilag csak egy kézre és egy 10 méteres sík felületre van szükség. A játék neve is azt jelenti franciául, hogy mozdulatlan lábak (pieds tanqués).”

A játékot két csapat játszhatja, a kezdő csapat első játékosa a kijelölt dobókörben állva – mozdulatlan lábakkal természetesen – eldobja a 30 milliméter átmérőjű célgolyót, az úgynevezett “Öcsit”. Ennek a dobókörtől legalább 6, legfeljebb 10 méterre kell lennie. Ezután következik az első dobás, a cél, hogy a 70,5-80 milliméter közötti átmérőjű, 690-800 gramm közötti súlyú golyót az Öcsihez a lehető legközelebb gurítsa az első játékos. Ezután jön a másik csapat első játékosa, akinek ugyanezt kell tennie a saját golyójával. Ezután mindig az a csapat jön, amelyik rosszabb helyzetben van, vagyis amelyiknek az Öcsihez legközelebbi golyója távolabb van, mint a másik csapaté. Lehet “közelíteni”, vagyis csak a gurítással-dobással elérni, hogy az új golyó közelebb kerüljön az Öcsihez, illetve lehet “kilövést” végrehajtani, vagyis a másik csapat golyóját, vagy magát az Öcsit félreütni, hogy kedvezőbb helyzet alakuljon ki.

Egy sikeres “kilövés” (Fotó: Badits Marcell)

“Én a férjemen keresztül ismertem meg a játékot, ő már ifiként játszott az egykori békásmegyeri pétanque-klubban, ami azóta megszűnt – mondta Stier Edit. – Ez úgy 25-30 éve volt, a telepi srácok láttak egy öregurat, Balázs Miki bácsit, aki a grundon játszott. Megtetszett nekik a játék, ezért elkezdtek érdeklődni, ezután kezdte el őket tanítani, így indult. Akkortájt a magyarok főleg Pierre Richard és Louis de Funes filmjeiből ismerték a játékot.”

Nem meglepő, hogy a pétanque világában abszolút francia uralom van, a nagyobb világversenyeket jellemzően a gallok, vagy valamilyen volt francia gyarmat csapatai nyerik.

“Ez a franciáknál olyan, mint nálunk a foci vagy a bringázás – mondta Stier Edit. – A francia gyerekek biztos nem is focilabdát kapnak karácsonyra vagy biciklit, hanem pétanque-készletet. Én 2006-ban voltam az első világbajnokságomon, akkor egy parkban gyakoroltunk a verseny előtt. Dobáltam egy ideje, amikor odajött egy francia öregúr, aki mondta, hogy ne úgy tartsam a golyót. Volt még pár tanácsa, én meg mondtam neki, hogy ne csak magyarázzon, hanem jöjjön és játsszunk egy meccset. Persze jól elvert, de sokat tanultam tőle.”

Irány Thaiföld!

A magyar női válogatott – Kárpáti, Németh, Oláh, Stier felállásban – az idén szeptember 8–11. között Pozsonyban megrendezett Európa-bajnokságon bejutott a legjobb tizenhat közé, ezzel pedig kivívták a jogot, hogy jövő évi a thaiföldi világbajnokságon induljon a magyar csapat delegációja.

Így mérik a bírók a golyók és az “Öcsi” távolságát (Fotó: Európai Pétanque Szövetség)

“Sajnos nagyon szűk az igazolt női játékosok száma, az ilyen utazások pedig nagyon pénzigényesek, mindent saját zsebből kell fizetni – mondta Stier Edit. – A vb egy kivétel, oda csak az utazást kell fizetni, a többit a szervezők állják. Talán emiatt is itthon sajnos nagyon kicsi a sport, 12-13 egyesület van csak. A férfiak mezőnye azért erősebb, ott sok jó képességű játékos van, de a nőknél sokkal kevesebben vagyunk. Ugyanakkor nagyon megéri, mert a pétanque a legtöbb embernél azonnal szerelem, annyira változatos és szórakoztató.”

Ideális sport bárkinek

A pétanque segít a csapatmunka fejlesztésében, alacsony eszközigénye miatt pedig akár iskolák, de fogyatékkal élők számára is tökéletes választás lehet.

“Családanyaként különösen fontos számomra a kislányom és úgy általában a gyerekek jóléte. A rendszeres testmozgásra nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Gyakran előfordul, hogy a gyerek elkezd valamilyen sportot, de nincs hamar sikerélménye vagy nehezebben tűri a rendszeres edzések monotonitását és hamar abba is hagyja – mondta Stier Edit. – A pétanque emiatt is ideális sportág. Szabadtéren vagyunk, és játék közben fejlődik a csapatszellem, a mentális és fizikai képességek, a taktikai érzék, a koncentrációs képességek és még sorolhatnám a rengeteg előnyét. Az én kislányom ötéves és már ismerkedik a sporttal, de az ideális kor a hét-nyolc év, mert akkor már fizikailag és mentálisan is elég érettek a gyerekek. A Magyar Pétanque Szövetség egyik fő célkitűzése az utánpótlás-nevelés, a rendelkezésre álló szűkös keret nagy részét is erre fordítja. Szeretnénk is, ha bővülnénk, igyekszünk ott lenni a különböző családi és sportrendezvényeken, sportválasztókon.”

A pétanque akár a nagymamák és nagypapák számára is jó választás lehet, a mágneses golyófelszedővel még hajolgatni sem kell a golyókért. Az sem jelent korlátot, ha a játékos fogyatékkal él, hiszen a szabályok nagyon egyszerűek, és csak 13-ig kell tudni elszámolni (13 pontig tart egy meccs). Emellett sok olyan egyesület van, ahol még tagdíjat sem kell fizetni, de ahol kell is, az is nagyjából havi ezer forint, cserébe nem kell nevezési díjat fizetni a hazai versenyeken.”

Az európai nemzetek tornáján harmadik helyezett 2016-os magyar veterán válogatott: Kocsis Tamás, Péli Rezső, Kemény Gyula, Vámosi Tibor (Fotó: Európai Pétanque Szövetség)

Magyar versenyből jó párat rendeznek egy évben, igaz, ezek java részén, ahogy Edit mondja szinte ugyanazokkal játszanak mindig. Természetesen igyekszik a szövetség minél változatosabban kialakítani a versenynaptárat: vannak egyéni versenyek, olyanok, ahol kétfős (doublette) vagy háromfős (triplette) csapatok indulhatnak, és úgynevezett mix versenyek, ahol a csapat egyik tagjának 18 év alattinak vagy nőnek kell lennie. Néhány évvel ezelőtt Magyarország és a környező országok létrehozták a Centrope Kupát, amely egy versenysorozat egy-egy versennyel a hat alapító országban (Magyarország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia). Ezeken a versenyeken bárki részt vehet, és nagyon jó lehetőség a nemzetközi megmérettetésre.

“Nagyon büszkék vagyunk, mert a Centrope Kupa országaiból öt is benne volt az Eb legjobb tizenhatjában, ami azt jelzi, hogy erős a régiós mezőny – mondta Stier Edit. – A nyolc közé jutásért nagyon éles meccseket játszottunk egymással. Sajnos a legjobb nyolc közé nem jutottunk be, pedig nagyon közel álltunk hozzá. Ezt főként annak tudtuk be, hogy még nem volt elég összeszokott a csapatunk, még az sem kristályosodott ki, hogy kinek mi a szerepe, ki az, aki közelítő, ki az, aki kilövő. Az éles versenyeken ráadásul nagyon komoly a versenydrukk, odamész, és előfordul, hogy a tudásod 30 százalékát tudod csak hozni. Nagyon kell a versenyrutin, több tízezer dobásnak kell a kezedben lennie. Ezért is lenne jó, ha minél több nemzetközi versenyre el tudnánk jutni, ahogy az is nagyon jó lenne, ha több lenne a női versenyző.”

Családi programnak sem utolsó

Stier Edit szerint a pétanque a családi összejöveteleket is fel tudja dobni, főleg ott, ahol már nagyobbak a gyerekek.

“Sok ismerősömnél látom, hogy milyen jól érzik magukat, amikor összejönnek a párok: a gyerekek is játszanak, vagy csinálják, amit akarnak, a felnőttek meg közben pétanque-oznak” – mesélte.

Hajrá, magyarok! (Fotó: Schubert Zoltán)

“Ráadásul még annak is ideális, aki hozzám hasonlóan nagyon elfoglalt. Nagyon sokat dolgozom, a kislányom születése után is csak fél évet voltam otthon, aztán visszamentem dolgozni, akkor a férjem volt otthon Csengével. Ma pedig már a gyerek-család-munka háromszögben nagyon nehéz időt szakítani a kikapcsolódásra, nem beszélve arról, hogy mozogjunk is, élvezze is mindenki, és ha lehet, még levegőn is legyünk. A pétanque ilyenkor kapóra jön, mert tényleg csak egy üres placc kell hozzá, parkok meg minden lakókörnyezetben akadnak, de akár egy üres telken is simán lehet játszani. Ráadásul így másokat is könnyen be lehet vonni. Amikor lemegyünk a Rómaira a Golyósba játszani, előbb-utóbb azon kapjuk magunkat, hogy kedves érdeklődőknek magyarázzuk a játékot, és bevesszük őket is egy-egy meccsbe. További plusz, hogy a pétanque-ban elég könnyű sikerélményt elérni, az például szuper érzés, amikor először sikerül kilőni egy golyót.”

Akinek az érdeklődését felkeltette a pétanque, esetleg szívesen megnézne egy meccset, vagy kipróbálná a játékot, a Magyar Pétanque Szövetség oldalán talál bővebb információkat.

További cikkek pétanque-ról az NLCafén:

Exit mobile version