A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteki tájékoztatása szerint elindult Izraelből Báró, egy jeladós fehér gólya, amely társai közül valószínűleg a legkorábban tér vissza Magyarországra minden évben. A gólya már Törökország felett repül. Fajtársai többnyire csak március végén, április elején jelennek meg magyarországi fészkeiknél, ám Báró gyakran már február végén megérkezik. A hazatérés pillanatát a nagyközönség is átélheti a madár fészkét figyelő webkamera révén.
A szakemberek egészen tavalyig nem tudták, hogy mi áll a gólya viselkedésének hátterében. 2016 tavaszán aztán sikerült műholdas jeladóval megjelölni a madarat, aminek köszönhetően kiderült, hogy Báró nem a hazai állomány fő telelőterületére, Szudánba és Csádba, hanem csupán Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul.
Ez a rövidítés jelentős, sok ezer kilométeres megtakarítást jelent, ezért tud Báró – a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot vállalva – korábban megérkezni Magyarországra.
A legtávolabb telelő két magyar fehér gólya eközben még mindig jó hatezer kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin tartózkodik.
Mindazonáltal a madarak vonulása egyetlen faj esetében sem köthető sem ősszel, sem tavasszal egy adott időponthoz. A madárvonulás mindössze egy hónapig, júliusban szünetel csak Magyarországon, mivel a legkésőbb érkező halvány gezék csak június elején–közepén érnek haza, a legkorábbi indulók pedig, például a fehér gólyák már augusztusban megkezdik az őszi vonulást.
A február azért különösen fontos a magyarországi madárállományok szempontjából, mert a hosszú távú vonulók többsége ekkor kezdi meg a végső felkészülést a hazaútra. A gyűrűzési adatokból azt is tudják a szakemberek, hogy a fecskék esetében – és gyaníthatóan a többi fajnál is – a legerősebb szuperhímek indulnak el a legkorábban, így nekik jutnak a legjobb fészkelőterületek.