A kékfestés magyarországi hagyományát 2015-ben vették fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A legkorábbi festőcéh 1208-ban Bécsben jött létre, hazánkban először 1608-ban Lőcse, Eperjes, Igló és Késmárk társulásával kezdte meg működését. A kékfestés a 18. század végétől meghonosodó festőmesterség egyik speciális ágát, a rezerv eljárású dúcnyomást és az indigóval történő textilfestést jelenti.
A magyarországi kékfestés hagyományának képviselői a magyarországi kékfestőműhelyek, kutatók és kulturális intézmények. A 20. század elején mintegy 400 műhely működött Magyarországon. A textilipar átalakulása, a gyárak megszaporodása a 20. század második felétől a kis műhelyek, manufaktúrák létét is bizonytalanná tette, így kevés műhely tudott talpon maradni. Az 1970-es években számuk már a harmincat sem érte el.
Jelenleg Magyarországon nyolc berendezéssel együtt fellelhető műhelyből hat működik aktívan. A magyarországi kékfestés közösségét ezek a még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Mivel oktatás híján a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása csak műhelyekben lehetséges, a mesterség már csak e keretek között tud fennmaradni. A még létező műhelyek sorsa a fiatal generáción múlik, de az elmúlt időszak azt mutatja, hogy van érdeklődés a szakma továbbfolytatására.
A kékfestés hagyományának öt országgal közös előterjesztését formai és szakmai értékelést követően az UNESCO Kormányközi Bizottsága fogja tárgyalni 2018 novemberi ülésén – olvasható a közleményben, amely felidézi: a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt 2003-ban fogadta el az UNESCO közgyűlése, és 2016 őszéig 172 állam csatlakozott hozzá.
Az egyezmény célja az élő közösségi gyakorlatok megőrzése, a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme. A védőintézkedések részeként a részes állam a területén található szellemi kulturális örökségelemeket azonosítja és nyilvántartja, így jött létre Magyarországon a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.
Az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a részes államok nyújthatnak be fölterjesztést önállóan vagy más államokkal közösen, ez utóbbit abban az esetben, ha egy adott örökségelem gyakorlata közös kulturális örökségként más-más területen is jellemző. Magyarország már a második alkalommal vesz részt közös felterjesztésben, hiszen a solymászat mint élő emberi örökség 18 országgal közösen szerepel a reprezentatív listán 2012 óta.