Ha már fentebb beszéltünk róla: a cseh korbácsok
Húsvétkor (főleg a vidéki) cseh fiúk kezükben egy korbáccsal, tömegben indulnak a lányos házakhoz. Régi tradíció, hogy körbefogják a lányokat, és a korbáccsal játékosan (nem, nem pajkosan) rájuk csapnak párat. Erőszakra egy pillanatig sem kell gondolni, a lányt egy kicsit üldözöbe kell venni, amolyan macska-egér játék ez, ahol a macska a nyerő, de: abban a pillanatban, hogy a korbácsolásnak vége, a lány bemegy a házba, kihoz pár vödör jéghideg vizet, és azt ráküldi a fiúkra.
Megjegyzendő: bizonyos kor felett koccintanak a szeánsz végén, hogy egyszer, vagy kétszer telik meg a pohár, azt portája válogatja. A kicsik (akárcsak hazánkban) pénzt vagy tojást kapnak a locsolásért korbácsolásért.
Papírsárkány készítés, eregetés
A Bermuda szigetcsoporton a húsvétot spirituálisan élik meg. Locsolás van, de csak a kicsik mennek, és a szokásos tojás jár cserébe.
A felnőttek már több héttel az ünnep előtt nekiállnak szép, színes papírsárkányokat készíteni, ezeket pedig az ünnep hétvégéjén, a tengerparton engedik fel. A papírsárkányok részben Jézus feltámadását, részben a 40 nappal későbbi mennybemenetelét szimbolizálják.
A legszebb papírsárkányokat díjazzák, sokan ezek után elengedik őket a széllel, mondván: a hangsúly a készítésen van, és nem az eregetés, következő évben pedig úgyis újat gyárt, tervez mindenki.
Tömegben, utcára!
A görögök a húsvéti hétvége szombat estéjén utcára vonulnak, és a városuk, falujuk központjában gyűlnek össze. Esznek, isznak, örülnek, és amikor éjfélt üt az óra, telelövik az eget tűzijátékokkal. Ezután hazamennek, és egy fél bárányból főzött ragu elfogyasztása után nyugovóra térnek. Hogy mi lesz a bárány másik felével? Másnap megsütik ebédre, és azt is megeszik.
Korfu szigetén állítólag egyszer két, egymással szemközti templomból is lőtték a tűzijátékot, amiből az lett, hogy idővel összecsaptak a bentlévők, és a másik templomra lőtték a rakétákat. Később minden résztvevő meggyónta az esetet.
Gurul a tűzkerék, be a folyóba
A németországi Lügde városában minden húsvétkor megrendeznek egy elég bizarr, és elég veszélyes szertartást, azaz össszesen hét darab lángoló szalmakereket gurítanak az Osterbergről az Emmer folyó völgyébe. A szertartással egyszerre ünneplik a húsvétot, búcsúztatják a telet, illetve köszöntik a tavaszt, és miközben gurul a tűzkerék, nyilván azon imádkoznak, hogy ne álljon semmi a lángok útjába. Ez a 2014-es muri:
Belgiumban a tojásdobálás megy
Tartanak tojásvásárt, itt megválasztják a Tojásherceget és a Tojáshercegnőt, akik pont úgy, mint a szépségkirálynők, egy évik viselik a tisztséget, vagy ha jobban tetszik: a címüket.
A tojásfogó nevű játék szintén helyi sajátosság, és elég élvezetes: húsvéthétfőn adott helység szimbólumával díszített tojással adott helység temploma harangjának magasságába lőnek, ahol apró ernyőkre függesztett, óriás papírtojások lógnak – ezeket kell eltalálni az igazi tojásal. A játék során az “aranytojást” kell megkaparintani, akinek ez sikerül, azonnal pénzt kap. Bele, a kezébe.
+1: ahol meg sem tartják
Az pont a Húsvét-szigetek. A szigetet csak pogányok lakják, a nevét onnan kapta, hogy 1772-ben egy holland kapitány pont húsvét vasárnap fedezte fel. Az ünnep maga lényegtelen.