„11 és féléves kiskutyám, Chip látása az utóbbi időben egy degeneratív szembetegségben nagyon leromlott már. Aztán eltűnt. Arra gondolok, hogy egyszerűen feladta a küzdelmet, és nem akarta, hogy ennek a tanúja legyek” – írta Facebook-posztjában Chip gazdája, Troy Rogers, aki egy amerikai általános iskolában tanít.
A férfi posztjából kiderül, a kutya elvesztése miatt érzett szomorúságát sosem rejtette véka alá tanítványai előtt, sőt őszintén és nyíltan beszélt róla, valahányszor diákjai szóba hozták a dolgot. „Hiszem, hogy az igazán nagy hatású tanárok képesek arra, hogy időnként megmutassák a gyerekeknek az emberi oldalukat is, épp ezért döntöttem úgy, hogy nem rejtegetem a diákjaim előtt az érzelmeimet.”
Troy álmában se gondolt volna rá, hogy őszinte szavai komoly hatást váltanak ki tanítványaiból. Pedig így történt. Mint írja, mostanában élete meglepetése várta őt az iskolában, amit kizárólag diákjainak köszönhet. „A minap egyik kolléganőm kérte, hogy menjek be hozzá az irodájába, hogy megmutassa nekem legújabb disney-s szerzeményét – ő is ugyanolyan Disney-bolond, mint én, ám mesefigurás relikvia helyett egészen más meglepetés várt…”
Amikor bementem hozzá, ott voltak a diákjaim, a feleségem és a legjobb barátom is. No, és egy tüneményes, 8 hetes golden retriever kiskutya, Clementine. Nyugodtan mondhatom, hogy Clementine életem legnagyobb meglepetése volt, aki visszalopta a boldogságot az életünkbe. Imádjuk őt.
Troy posztjában ír arról is, hogy rengeteget tanult diákjaitól, akik a legjobbat hozták ki magukból kedvenc tanáruk kedvéért. „Nincsenek szavak. Természetesen felajánlottam nekik, hogy kifizetem a kiskutyát – eszembe sem jutott, hogy ilyesmin törhetik a fejüket, ha tudtam volna, semmiképp sem engedem nekik, hogy a saját spórolt pénzüket és az osztálypénzt erre költsék.”