Dr. Irving Finkel asszirológus, a British Museum ókori mezopotámiai gyűjteményének kurátora. Ezzel még nem mondtunk túl sokat, azonban fontosnak érezzük megjegyezni, hogy kivételesen csodálatos emberről van szó. Finkel ugyanis már eleve olyan, mintha Gandalf, Merlin és Albus Dumbledore osztálytársa lenne egy ősi varázslóiskolából, emellett pedig imádni való, ahogy túláradó szeretettel beszél a munkájáról.
Finkel saját elmondása szerint már 9 éves korában is a British Museumban szeretett volna dolgozni, és ez különböző véletlenek folytán sikerült is neki. Már egészen fiatalon rajongott a történelemért, ennek még fontos szerepe lesz a történetben. Megfelelő angoltudás birtokában ajánljuk a lenti videó megtekintését is, már-már megható, ahogy a kutató a múzeum kincseiről beszél.
Dr. Irving Finkel hivatása megszállottjaként, gyerekkora óta kutatta a különös játék történetét (Fotó: Getty Images)
Az egyik legérdekesebb darab kétségkívül egy időszámításunk előtti második századból származó agyagtábla – Finkel szerint ez babiloni mércével nézve gyakorlatilag friss, ropogós újdonságnak számít –, amelyre két évvel munkába állása után bukkant a múzeum egyik raktárában.
„Ezeket a táblákat javarészt a XIX. században találták meg Irak területén, a múzeum gyűjteményében 130 000 hasonló lelet található” – mondja Finkel, aki rengeteg időt szánt rá, hogy dekódolja az agyagtáblán látható írást.
„Rájöttem, hogy valamilyen társasjáték szabályai olvashatóak rajta, a probléma azonban az volt, hogy nem tudtuk, mi ez a játék” – magyarázta a szakértő, aki végül egy mezopotámiai csillagász elemzése segítségével tudta pontosan visszafejteni a játékszabályokat, és megállapítani, hogy milyen táblára és egyéb eszközökre van szükség hozzá. Végül kiderült, hogy ez volt a mezopotámiaiak „nemzeti” játéka.
A játék a sakkra vagy a backgammonra emlékeztet, két játékos játszhatja, akiknek a különleges alakú tábla két széléről indulva, középen kell feljutniuk a tábla másik végére fekete, illetve fehér bábukkal. Egy különleges, négyoldalú „dobókockával” határozzák meg, hogy mikor, hova lehet lépni. A Royal Game of Ur nevű játék különlegessége, hogy pillanatnyi előnyhöz juttatja azt a játékost, aki épp le van maradva ellenfelével szemben, így rendkívül izgalmas és szoros meccsekre ad lehetőséget.
A Royal Game of Ur társasjáték táblája és kiegésztői (Fotó: Wikipedia)
Finkel már gyerekkorában érdeklődött a hasonló játékok iránt, olyannyira, hogy mindössze 9 éves volt, amikor egy könyvben szereplő fotó alapján elkészítette a játék táblájának másolatát, akkor még nem tudva, hogy ő lesz az, aki a játék szabályait meg fogja fejteni.
„Kipróbáltuk a szabályokat az összes, az ókori Egyiptom és Mezopotámia területéről származó játékkal, és ez volt az, ahol minden tökéletesen passzolt” – mondta a szakértő.
A kurátor arra is rámutatott, hogy az eredeti játéktáblának apró, beépített fiókot is terveztek, amelyben a bábukat és a dobókockákat tárolhatták – ezt a megoldást a sakk és hasonló táblás játékok esetében a mai napig alkalmazzák.
