A világ legkeményebb rallyján csak nők indulnak

Horowitz Katalin | 2018. Május 15.
Lassan 30 éves lesz az a „gazellák rallyversenye”, amelyhez képest a Párizs–Dakar könnyed vasárnapi sétakocsikázás a Balaton partján.

A Rallye Aïcha des Gazelles du Maroc, vagy röviden a Gazelle Rally olyan kihívások elé állítja a versenyzőket, mint egyetlen hasonló mai megmérettetés sem.
Az 1990-ben alapított verseny különlegessége, hogy kizárólag nők állhatnak rajthoz, négy kategóriában (autó, motor/quad, kamion és az úgynevezett crossover kategória, amelyet 2009-ben például egy kis furgonnal nyertek meg).

Nem szokásos rallyautó: a Gazelle Rally crossover kategóriájának 2009-es győztese (Fotó: Wikipedia)

A Gazelle Rally különlegessége az is, hogy a versenyzők semmiféle modern technikai eszközt nem vehetnek igénybe. Nincs GPS vagy egyéb navigáció, nem lehet mobiltelefont vagy műholdas telefont használni, de tiltólistán vannak a laptopok, sőt még sima távcsövet sem vihetnek magukkal a versenyzők. A csapatok minden hajnalban megkapják az ellenőrző pontok földrajzi koordinátáit, majd ezek alapján nekik maguknak kell megtervezni az útjukat mai szemmel nézve már özönvíz előttinek számító, papíralapú térképeken. Ha ez megvolt, jöhet a napi 12-14 óra vezetés.

A quad elején jól látható, hogy papírtérképpel navigál a pilóta (Fotó: Wikipedia)

Ez a verseny nem a gyorsaságról, hanem a precizitásról szól. Az győz, aki a lehető legrövidebb úton tudja elérni a koordináták formájában megadott ellenőrző pontokat. Ami az útviszonyokat illeti, van itt minden, mi szem-szájnak, na meg autónak ingere: a homokdűnés sivatagi szakaszokon a versenyzőknek szinte teljesen ki kell engedni a levegőt a kerekekből, hogy ne süllyedjenek el, majd a sziklás terepre érve épp az ellenkezőjére van szükség: keményre kell fújni az abroncsokat, hogy kibírják a köveket. Ha pedig ez mind megvolt, néha egy-egy mocsáron is keresztül kell gázolni a járműveknek.

A világszerte ismertebb, „nagy” rallyversenyekkel ellentétben a résztvevők itt teljesen magukra – na meg az ellenfeleik bajtársiasságára – vannak utalva. Itt nincsenek szervizkamionok, és a táborhelyeken sem várja sokfős csapat a versenyzőket. Ha defektet kaptak, a kereket maguknak kell kicserélniük, de ugyanígy saját kézzel kell megjavítani mindent, ami szükséges ahhoz, hogy folytatni tudják az útjukat.

Ha elakadtál, csak magadra számíthatsz (Fotó: Wikipedia)

A hasonló versenyek jellemzően komoly környezeti terhelést jelentenek, a Gazelle Rally azonban ebből a szempontból is különleges: 2010-ben ugyanis megkapta az ISO 14001 nemzetközi környezetvédelmi minősítést. Ez annak is köszönhető, hogy a száznál is több csapat és a rendezvényt biztosító több száz ember mindig úgy hagyja ott a terepet, ahogy találták. Nem hagynak hátra szeméthegyeket, és igyekeznek a lehető legjobban mindent helyreállítani a verseny végeztével.

A Gazelle Rallynak társadalmi üzenete is van: amikor a főszervező, Dominique Serra megszervezte az első versenyt 1990-ben, az volt a célja, hogy felvegye a harcot a nőkkel szembeni előítéletekkel. A ma már sok ezer embert megmozgató rendezvénynek azóta más, hasonlóan fontos célja is van: a versenyen nem osztanak pénzjutalmat, a befizetett nevezési díjakból pedig egy olyan orvosi csapatot finanszíroznak, amely Marokkó elmaradottabb régióiban nyújt egészségügyi ellátást a rászorulóknak. A 2018-as verseny során egy 8 orvosból álló mobil klinika is utazott a mezőnnyel a március 16–31. közti időszakban. Ez bő két hét alatt az orvosok több mint 4500 embert láttak el, a verseny szervezői pedig létrehoztak egy alapítványt is, amelyen keresztül hátrányos helyzetű gyerekek oktatását támogatják, de például egy kifejezetten 6 évnél fiatalabb gyerekekre szakosodott árvaháznak is jut a segélyből.

Exit mobile version