A szakmai nap a pár héttel korábban megrendezett Élő Múzeum című rendezvény folytatása volt, ahol a záró beszélgetésen közös továbbgondolásra érdemes szakmai kérdések merültek fel. A helyszín megválasztása sem véletlen, hiszen a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban az évek óta sikerrel működő egyszemélyes élő történelem program új nézőpontokat adott a beszélgetéshez. A mindennapok múzeuma ugyanis rengeteg izgalmas történetet, élményt rejt, amit sok játékkal, sütéssel-főzéssel fedezhetnek fel a látogatók – sokszor interaktív, kosztümös tárlatvezetéseken.
Mi is jellemzi leginkább a jó élő történelem programokat? Hitelesek, és bevonják a látogatót, felkeltik a figyelmét, érzelmeket váltanak ki belőle. Az ilyen különleges tárlatvezetések más megvilágításba helyezik a kiállított tárgyakat, és közel hoznak – sőt sokszor szinte kézzel foghatóvá tesznek – távolinak tűnő dolgokat, helyzeteket.
„Mindegy, hogy felnőttről vagy gyerekről beszélünk, a jó élő történelem program nem pusztán közlés. Választások elé állít, fizikai kihívás, véleményt formáltat a látogatóval.”
Németh Ádám, múzeumpedagógus, MKVM
Az élő történelem típusú foglalkozások egyike sem túl elterjedt Magyarországon, ezért azoknak a múzeumoknak, amelyek ezzel a műfajjal akarják színesíteni a programkínálatukat, különösen nehéz dolga van. Egyrészt megfelelő szakembereket kell találniuk és képezniük a feladatra, másrészt pedig a közönséget is fel kell készíteniük. Nem csak arra, milyen élményekre számíthatnak, de magára a programlehetőségre is fel kell hívni a figyelmet.
A szakmai nap „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” nevű projekt keretében valósult meg, melynek során a múzeumi és könyvtári terület intézményeinek és szakembereinek képzésére összesen kétmilliárd forint európai uniós forrás fordítható. A három éven át tartó projekt vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, konzorciumi partnere pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A program célja, hogy az érintett szakterületen dolgozókat felkészítsék arra, hogy a fiatalokra összpontosítva legyenek képesek választ adni az új társadalmi-gazdasági kihívásokra, s fejlesztési tevékenységüket a köznevelési rendszeren keresztül tudják megvalósítani.
