Ahogyan folyamatosan pusztítjuk a környezetünket, újabb és újabb problémákat hozunk létre magunknak. Most például arra hívták fel a figyelmet amerikai kutatók, hogy a korallzátonyok elvesztése kétszeresére növelné a tengerpart menti áradások okozta károkat, és megháromszorozná a viharok keltette hullámok pusztítását.
Sőt: a globális felmelegedés okozta várható tengerszint-emelkedéssel a korallzátonyok csökkenése az évszázad végére négyszeresére növelheti az áradásokat a tengerparti térségekben – írták a kutatók a Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A korallzátonyok természetes víz alatti hullámtörő gátként szolgálnak, amelyek megtörik a hullámokat és csökkentik azok energiáját. Sajnos világszerte csökken a korallzátonyok mérete és komplex volta, és már tapasztaljuk az áradások okozta károk növekedését a trópusi partvidékeken
– mondta Michael Beck, a Kaliforniai Egyetem professzora, a Nature Conservancy kutató- és környezetvédelmi csoport vezető kutatója az AFP francia hírügynökségnek.
Nem mindegyik korallzátony pusztul, és a korallok képesek felépülni a fehéredésből, a túlhalászat és a viharok okozta károkból. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy minden térségben jelentős veszteségeket tapasztalunk
– tette hozzá.
A tengerparti fejlesztések, a homokbányászat, a dinamittal való halászat, az ipar és a mezőgazdasági szennyvíz megtizedelte a világ mintegy 71 ezer kilométernyi, korallzátonyok szegélyezte partvidékét, amely a trópusokon koncentrálódik. A korall nagyon érzékeny a víz hőmérsékletének emelkedésére, amely az elmúlt időszakban egyre meredekebb és gyakoribb a klímaváltozás miatt.
A 2016. évi tengeri hőhullám elpusztította az ausztrál Nagy-korallzátony mintegy 30 százalékát. Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy katasztrofális korallzátony-pusztulást idézne elő, ha a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti időkhöz képest 2 Celsius-fokkal növekedne.
Globálisan a part menti áradások évente mintegy 4 milliárd dollárnyi kárt okoznak. Ez megduplázódna, ha világszerte kipusztulna a korallzátonyok jelentős része – számolta ki Beck kutatócsoportja. A leginkább veszélyeztetett országok között van Indonézia, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Mexikó és Kuba, de Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, Tajvan és Vietnám is jóval sebezhetőbbé válna a térségbeli korallzátonyok pusztulásával.