Reality Winner – igen, tényleg így hívják! – az amerikai légierő hírszerzési részlegénél dolgozott nyelvészeti elemzőként, nem is sikertelenül. Összesen 650 célpont elfogásában, 600 ellenséges katona kiiktatásában és 900 kiemelt értékű célpont azonosításában nyújtott teljesítménye miatt az amerikai haderőknél használatos középfokozatú kitüntetést (Air Force Commendation Medal) is megkapta. Ehhez képest tavaly júniusban letartóztatták, idén június végén pedig öt és fél éves börtönbüntetéssel kellett szembenéznie, és nagyon valószínű, hogy meg is fogja kapni.
Winner ugyanis bűnösnek vallotta magát bizalmas információk kiszivárogtatásának bűntettében. Tavaly nyáron, már az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel, az NSA-vel szerződésben álló Pluribus International Corporation katonai beszállítócég alkalmazottjaként ugyanis eljuttatott egy hírszerzési jelentést a The Intercepthez, amely kifejezetten az amerikai hírszerzéssel kapcsolatos oknyomozó riportoknak köszönhetően vált ismertté. A szóban forgó dokumentum a 2016-os amerikai választásokra irányuló orosz beavatkozásról szólt, és nagyrészt Reality Winnernek köszönhető, hogy ez kiderült.
Reality Winner letartóztatását követően (Fotó: Tumblr)
„Ms. Winnert felidegesítették bizonyos dolgok, amiket a médiában látott, és ezért megpróbált tiszta vizet önteni a pohárba” – mondta Jennifer G. Solari ügyész még egy tavalyi meghallgatás alatt. Ez pontosan mutatja, hogyan próbálták hitelteleníteni a veterán katonát. Az ügyészek ugyanis úgy próbálták beállítani, mintha veszélyes nézeteket vallana – ezt pedig egy szarkasztikus megjegyzésével próbálták alátámasztani, amely szerint az USA túlságosan rá van utalva a klímaberendezésekre.
„Mindent, amit tettem tudatosan, szabad akaratomból tettem” – mondta Reality Winner J. Randal Hall bírónak az ítélethozatal során. A tárgyalásra Georgia államban került sor, ahová Winnert narancssárga kezeslábasban, megbilincselve vezették be.
Reality Winner narancssárga kezeslábasban vett részt a június végi tárgyaláson (Fotó: Getty Images)
Az általa kiszivárgotatott dokumentumokból kiderült, hogy 2016-ban orosz hackerek összesen 122 helyi választási hivatalnok adataihoz fértek hozzá, illetve meghackeltek egy olyan céget is, amely a szavazók regisztrációja során használt szoftvert fejlesztette. A The Intercept által közölt riportban megemlítik, hogy a kibertámadások mögött az orosz katonai hírszerzés, a GRU tagjai állhattak. A riport megjelenését követően az FBI kezdett vizsgálódni az ügyben, a nyomozás során pedig arra jutottak, hogy Winner a munkahelyi számítógépén keresztül olyan kulcsszavakra keresett rá az NSA adatbázisában, amelyek kívül estek az általános teendőin. Az általa kinyomtatott dokumentumokat a nyomtató által a papírra felvitt láthatatlan biztonsági pöttyök segítségével azonosították és azt is megállapították, hogy Winner a munkahelyi számítógépéről küldött leveleket a The Intercept szerkesztőinek. Mindezt névtelenül tette, tehát a The Interceptnél nem tudták, hogy ki a forrás, csak utólag jöttek erre rá, más lapok oknyomozásának köszönhetően.
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DoJ) az Espionage Act elnevezésű, az első világháború idejéből származó törvény értelmében fogta perbe Winnert, a törvény ugyanis úgy szól, hogy bűncselekményt követ el, aki engedély nélkül nyilvánosságra hoz olyan nemzetbiztonsági titkokat, amelyek árthatnak az Egyesült Államoknak, vagy segíthetik az USA valamelyik külföldi ellenségét.
Elfogyott az aktivisták lendülete
Winner letartóztatását követően jogvédők és az átláthatóságért aggódó aktivisták komoly kampányolásba kezdtek az általuk hősnek tekintett szivárogtató érdekében: óriásplakátokon kérték a köz támogatását, a Friends of Reality Winner weboldalon közösségi adománygyűjtésbe kezdtek, mivel felháborítónak találták, hogy Winnert tárgyalásáig előzetes letartóztatásba helyezték.
„Nagyon keményen rászálltak – mondta Billie Winner-Davis, Reality édesanyja a június végi bírósági tárgyalást követően. – Csak arra tudok gondolni, hogy ezzel akarnak példát statuálni, így akarnak üzenetet küldeni bárki másnak, aki hasonlót forgat a fejében.”
Ennek ellenére a kezdeti lelkesedés szépen lassan alábbhagyott, a Gofundme-oldalon indított adománygyűjtő kampány is megtorpant: 13 hónap alatt a kitűzött 60 ezer dollárból csupán 56.880 dollárt sikerült összegyűjteni – összehasonlításként, hasonló összeget egy-egy érdekesebb kütyü vagy új társasjáték közösségi gyűjtőkampányában néhány nap alatt szokott összedobni az internet népe.
Reality Winner ügye eleinte felkavarta az állóvizet, de azóta kissé megfeledkezett róla a világ (Fotó: Getty Images)
„Mindeközben Paul Manafort (Donald Trump korábbi kampánymenedzsere, akit Robert Mueller különleges ügyész épp szemtanúk befolyásolásával gyanúsít, ha pedig a vádak beigazolódnak, több év börtönt is kaphat – a szerk.) a hamptonsi villájában karácsonyozhatott, pedig ellene több vádpont is felmerült” – mondta Billie Winner-Davis a The Interceptnek, hozzátéve, hogy a lánya tisztában volt tette következményeivel, és kész vállalni a felelősséget.
Lecsapnak a szivárogtatókra
Az érzékeny információk szivárogtatása jelentősen megszaporodott a XXI. században, a digitális formátumban elérhető dokumentumoknak köszönhetően. Szemléletes példa, hogy az eddigi összes hasonló eset 90 százalékával kapcsolatban az Obama-kormány indított eljárásokat. A 2008-2016 közti időszakban kétszer annyi hasonló eset fordult elő, mint a korábbi összes elnökség során összesen. Tavaly pedig Jeff Sessions igazságügyi miniszter büszkén jelentette be, hogy a Trump-kormány háromszor annyi hasonló ügyet vizsgál, mint Obama elnöksége alatt.
Donald Trump elnöksége során már többször kifakadt a különböző szivárogtatásokkal kapcsolatban, igaz, ő jellemzően a Fehér Ház berkeiből kikerülő belsős információk miatt kapta fel a vizet, de figyelembe véve, hogy csak az elmúlt másfél-két hónapban egy volt CIA-szoftverfejlesztőt és James Wolfe-t, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának egykori munkatársát is letartóztatták, és perbe fogták, nem nehéz arra gondolni, hogy a Trump-kormányzat elkezdett szigorúbban fellépni az ilyen esetekkel kapcsolatban. Idén áprilisban pedig Terry J. Albury korábbi FBI-ügynök vallotta magát bűnösnek egy szivárogtatási ügyben. A korábbi esetekben, amikor a vádlottak a médiához juttattak el információkat, jellemzően nem kaptak büntetést, az elmúlt években azonban 1-3,5 év közötti börtönbüntetésekkel „jutalmazták” az ilyet. Az eddigi egyetlen kivétel Chelsea Manning, akit hadbíróság ítélt el, miután katonai és diplomáciai dokumentumokat szivárogtatott a WikiLeaksnek. Őt 35 év börtönre ítélték, ebből hetet ült le, mielőtt Barack Obama kegyelmet adott neki.
Chelsea (korábban Bradley) Manning érdekében a Fehér Ház előtt is tüntettek – Obama kegyelmet is adott neki (Fotó: Getty Images)
Reality Winnernek nem valószínű, hogy hasonló szerencsében lesz része, figyelembe véve Trump viszonyát a szivárogtatásokkal. Bár az ügyben eljáró bírónak még jóvá kell hagynia a büntetést, a több mint öt évre szóló ítélet meglehetősen szigorú a hasonló eseteket tekintve (Manning esete annyiban különbözik, hogy ő még aktív katonaként követte el a szivárogtatásokat, valószínűleg emiatt is kaphatott lényegesen hosszabb börtönbüntetést Winnernél).
Reality Winner édesanyja a június végi tárgyalást követően a helyszínen lévő újságíróknak elmondta, reméli, hogy a közvélemény jó emberként tekint majd a lányára. Hozzátette, hogy az Espionage Act véleménye szerint hibás és idejétmúlt. A törvény megsértésével vádolt érintettek ugyanis nem védekezhetnek azzal, hogy az információkat a köz érdekében hozták nyilvánosságra.
„Túl szigorú, idejétmúlt törvény, amit ideje lenne megreformálni – mondta Billie Winner-Davis. – Nem akarom, hogy Reality Winner neve úgy kerüljön be a történelemkönyvekbe, mint olyasvalakié, aki elárulta a hazáját.”
Bár nagyon valószínű, hogy Reality Winnernek le kell ülnie a büntetését, az eset rávilágít, hogy az amerikai igazságszolgáltatási rendszer sok sebből vérzik. Manafort – vagy például a tucatnyi szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolt Harvey Weinstein – esete jól mutatja, hogy a gazdagoknak mennyivel könnyebb kijátszaniuk a rendszert és kedvezményekre szert tenni, míg a kevésbé tehetősek akár éveket is tölthetnek rács mögött, mielőtt bíróság elé kerülne az ügyük.
Reality Winner az utóbbi kategóriába tartozik, egyelőre pedig hiába a civilek és a jogvédők összefogása, jó esély van arra, hogy mostantól nem igazán kap hatékony segítséget, legfeljebb szabadulását követően beszélhet bővebben az ügyéről. Ami kifejezetten szomorú, mivel ő az oka annak, hogy az Egyesült Államok – és a világ – közvéleménye tud az orosz beavatkozásról, amelyet a Trump-kormányzat látszólag igyekszik minden létező módon bagatellizálni.