Az építkezés még javában zajlik, ez azonban nem akadályozza meg azt a mintegy 300 000 turistát, akik évente felkeresik a Burgundia északi részén található Château Guédelont. Az ambiciózus építkezés több mint 20 éve, 1996-ban kezdődött, a tempó oka pedig az, hogy a projekt mögött álló lelkes mesteremberek kizárólag XIII. századi technikákat alkalmaznak a kőfaragáshoz, favágáshoz és a különféle fémszerelékek elkészítéséhez.
Az érdeklődőkből annak ellenére sincs hiány, hogy a kastélyon még jócskán akad munka. A turistacsoportok azonban az olyan munkálatokat is örömmel nézik, mint egy 200 kilós farönk kettéhasítása apró, fából készült ékek segítségével.
Bizony, itt ne keressen senki motoros fűrészt, betonkeverőt vagy egyéb modern holmit, az építőmesterek ugyanis kézzel készült kalapácsokat és fejszéket, na meg a már említett ékeket használják. Jean-Michel, aki az alábbi videón a farönk hasogatásával van elfoglalva, elmondta, hogy 8 évszázaddal ezelőtt a fém még komoly luxuscikknek számított, így az egyszerű emberek fából ácsolt szerszámokkal igyekeztek megoldani a hasonló feladatokat. Mint mondja, a vaskos fatörzset sokkal egyszerűbb így kettéhasítani, mint ha fűrésszel bíbelődnének.
A kastély helyszínét 1996-ban az elérhető nyersanyagok közelségét figyelembe véve választották ki: a hatalmas köveket egy közeli kőbányából, a faanyagot pedig a környező erdőkből szerzik be. Ez sem kis munka: a kőbányában két ember dolgozik, akik naponta nagyjából két tonna követ termelnek ki. De rajtuk kívül még 70 korabeli szakma képviselője tevékenykedik a Guédelon-kastély építésén.
A videón is látható, ahogy befejeződik egy fontos fázis: a csigalépcső építése. A kétmázsás kőtömböt egy különleges eszközzel emelik a helyére, akárcsak a XIII. században: egy hatalmas, emberek által használható mókuskereket forgatnak meg, és egy csiga segítségével húzzák fel az utolsó lépcsőfokot a magasba.
„Az elmúlt két építési szezonban ezen a csigalépcsőn dolgoztunk” – magyarázta Florian Renucci építésvezető, aki azt is bemutatja, hogy a hatalmas kőtömb hogyan kerül a végső helyére, miután felhúzták mókuskerékkel. Ezt a módszert már az ókori Egyiptomban is alkalmazták a piramisok építése során. Az építőmesterek annyira ügyelnek minden apró részletre, hogy még a maltert is korabeli recept alapján készítik.
A hagyományőrző csapat a történelmi hűség kedvéért egy vízimalmost is felépített a közeli patakon. Az ott megőrölt gabonából kenyér készül, amelyet aztán a munkások fogyasztanak el.
„Ez az építkezés lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük az örökségünket és továbbörökítsük a különféle mesterségeket” – tette hozzá Renucci. „Ez itt nem egy filmdíszlet, hanem a régi szakmák emlékműve is. Mindenki teszi a dolgát, olyan, mintha egy zenekar játszana együtt.”
A „zenészek” egy darabig még nem fogják abbahagyni, a Château Guédelon építését ugyanis a tervek szerint nagyjából tíz év múlva fejezik be.