Balkezesek világnapja: szomorú, de még mindig át akarják szoktatni a gyerekeket

Andersen Dávid | 2018. Augusztus 13.
Észrevétlenül diszkriminálunk. Persze ezen már nem kéne meglepődni, azon viszont annál inkább, hogy a 21. század második évtizedének vége felé még mindig ott tartunk, mint a kilencvenes években. A tudomány meg csak szomorúan pislog a régóta ismert tényekre.

A balkezesek világnapján beszéljünk egy kicsit ennek a jelentősnek mondható kisebbségnek a helyzetéről! A balkezesség a felnőttek megközelítőleg 8-15 százalékát érinti, de egyes statisztikák szerint a világ populációjának akár 23 százaléka is a balkezesek közé tartozhat. Ahogy a Wikipédia vonatkozó szócikkében is olvasható, a balkezesség nem megszokás, hanem biológiai hátterű dolog. Az egyik elmélet szerint a magasabb tesztoszteronszint magzati korban a balkezesség kialakulásához vezet (a magzat 16 hetes korában már eldől, hogy a bal vagy jobb kezét részesíti majd előnyben), illetve a születéskor fellépő stressz is kiválthatja a balkezességet. A szülői balkezességnek van ugyan hatása a gyerekek kézhasználatára, de ez a tényező kisebb súllyal esik latba: ha mindkét szülő balkezes, akkor is csak 46 százalék az esély rá, hogy gyerekük is az lesz születése után.

A nyelvben a megkülönböztetés

A magyar nyelvnek is számtalan olyan kifejezése van, amelyben a bal valamilyen szempontból rosszat, elégtelent, ügyetlent jelent: balsors, balsiker, ballépés, hogy a balfékről és a balfácánról – vagy épp a kétbalkezesről – ne is beszéljünk, sőt érdekes módon a baleset szavunkban is negatív dolgot jelez a „bal”. De nem csak a magyar balkezeseknek jut ki ebből: az angolban a baljós kifejezés megfelelője a sinister, amely a latin sinistralis (balkezes, bal oldali) szóból ered. Norvég nyelven pedig a venstrehåndsarbeid szóval jelzik a hanyag, igénytelen munkát, a kifejezés tükörfordításban balkezes munkát jelent.

Balkezes vagy? Akkor nincs toll! (Fotó: Tumblr)

Ugyanez fordítva is igaz, a mi „jobb” szavunkhoz hasonlóan más nyelveken is pozitív jelentések társulnak a „szép kezünk” oldalához. Elég megint csak az angolra gondolni, ahol a right a jobbon kívül jogot, igazat jelent, de ugyanígy megjelenik ez németül és hollandul (recht), spanyolul (derecho) vagy franciául (droit) is, sőt például a szláv nyelvekben előforduló prav kifejezéssel is ugyanezeket a fogalmakat jelölik.

Akkor látod, ha benne élsz

Alapvetően jobbkezesekre optimalizált világunkban balkezesnek lenni minimum kihívás, de ha valakinél kifejezetten erős a bal kéz dominanciája, akár komolyabb problémákkal is meg kell küzdenie. Nem kézre álló kilincsek, fogantyúk, az étkezések előtt az evőeszközök teljes automatizmussal történő felcserélése, kifejezetten jobbkezesek számára formatervezett eszközök – ami a jobbosok számára természetes, az a balkezeseknek sokszor a bosszúság állandó forrása.

Kedvenc személyes példám ezzel kapcsolatban egy hardvergyártó sajtótájékoztatóján történt, ahol egy a kéz ergonómiája alapján megformált számítógépes egeret mutattak be éppen: amikor megkérdeztem, hogy létezik-e belőle balkezeseknek szánt változat, a gyártó addig magabiztos képviselője lefagyott, és rövid gondolkodás után csak annyit tudott kibökni: „hát… hát nem”.

Előnye is van, bár nem túl sok

A balkezeseknek helyzetükből adódóan óhatatlanul is meg kell tanulniuk a jobbkezesek fejével gondolkodni, és el kell sajátítaniuk jó pár használati tárgy jobbkezes használatát, így ők általában ügyesebbek a nem domináns kezükkel, mint a jobbosok. Emellett főleg a sport terén lehet előnyben az, aki nem a jobb kezével szervál, dob kosárra, vagy bokszol – ezekben a sportágakban kiemelkedő lehet a balkezesek aránya. Szokták még emlegetni, hogy a balkezesek között több a kreatív elme, ezt azonban nehéz megfelelően alátámasztani, hiszen már csak a biológiai arányok miatt is bőven lesz ugyanannyi, ha nem több jobbkezes is az adott területen. Napjainkban több hasonló listát lehet találni az interneten híres balkezes művészekről és tudósokról, ezeket azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis sok esetben nem fedik a valóságot.

A tenisz jelenlegi világelsője, Rafael Nadal is balkezes (Fotó: Getty Images)

A balkezesek helyzete nem sokat javult

„Bár odáig már eljutottunk, hogy balkezes ollókat a »rendes« boltokban is lehet kapni, azért még volna hová fejlődni” – mondja Kiss Erzsébet, a Magyarországi Balkezesek Egyesületének elnöke. Erzsébettel egy korábbi munkahelyemen már beszélgettem hasonló témában, mivel azonban azóta eltelt bő 12 év, kíváncsi voltam, hogy mennyi előrelépés történt a balkezesek egyenlő félként való kezelését illetően. Egy-két válaszra számítottam, de a címben is említett probléma hideg zuhanyként ért.

„Sajnos így van, napi szinten kapok megkereséseket, főleg szülőktől, hogy az iskolákban – vagy akár óvodákban is – még mindig előfordul, hogy megpróbálják átszoktatni a gyerekeket a »szép kezük« használatára” – mondja az egyesület elnöke.

A balkezesek különös ismertetőjele (Fotó: Tumblr)

Főleg azért megdöbbentő ez számomra, mert éppen Erzsébettől tudtam meg még 2006-ban, hogy az átszoktatás komoly problémákat okozhat a diszlexiától kezdve a diszgráfián és a dadogáson át szélsőséges esetben egészen az agykárosodásig. A balkezeseknél, akiknél a jobb agyfélteke a domináns, a beszédközpont is fordítva működik, az átszoktatás eredményeként ezért zavarok alakulhatnak ki. Megfigyelték, hogy a hasonló problémákkal – diszlexia, diszgráfia – küzdő gyerekeknél akár 40-50 százalék is lehet a balkezesek aránya.

„Tanárok is megkerestek, akik arra panaszkodtak, hogy éppen a szülők próbálják átszoktatni a gyereküket, de ez az iskolában is megesik. Annak ellenére, hogy a pedagógusok »papíron« általában tudják ezt, amikor munkába állnak, sokszor nem figyelnek már rá annyira – mondja Kiss Erzsébet. – Nem egy olyan esetünk volt, ahol azért kellett iskolát váltani a balkezes gyereknek, mert a tanítónő át akarta szoktatni. Nagy szükség lenne valamiféle módszertanra, amit a pedagógusok elsajátíthatnak, hogy hogyan kezeljék az ilyen eseteket.”

A balkezes gyerekeknél gyakran előfordul, hogy betűket, számokat tükrözve írnak le. Ha viszont ezért elmarasztalásban részesülnek, vagy pláne még át is próbálják őket szoktatni – 2018-ban ez egészen elszomorító –, akkor nemcsak a fent már említett problémák megjelenésére számíthatnak, de az önbizalmuk is csorbul, és az iskolai motivációjuk is nagyot csökkenhet.

„Még olyan iskolákból is hallok problémákról, ahol nem akarnak átszoktatni – teszi hozzá az egyesület elnöke. – Például gyakori, hogy egy balkezes gyerek ültetésénél nem figyelnek oda, nem a jó oldalra ültetik, így összeütik a könyöküket a jobbkezes padtárssal. Az pedig általános gond, hogy nem megfelelően tartják az íróeszközt. Ez utóbbi egyébként már a jobbkezes gyerekeknél is probléma, mivel a finom motorikus képességeik romlanak. A gyerekek nem mozognak eleget, és nem kapnak elég ingert ahhoz, hogy a finom mozgásokat fejleszthessék. Ennek következtében rosszul tartják a ceruzát, aminek eredményeként nem fognak tudni rendesen írni, innentől pedig jönnek az iskolai problémák a külalakra kapott rossz jegyektől odáig, hogy nem tudnak megfelelően jegyzetelni az órán. Az ilyen problémák viszont fokozottan érvényesülnek a balkezes gyerekeknél, úgy is mondhatnám, náluk jobban meglátszanak, ami tovább súlyosbítja a gondokat.”

Ahogy feljebb már említettem, a jobbkezes világban a balkezesekre gyakran egyáltalán nem gondolnak. Elég például az iskolai előadókat említeni, ahol a székhez erősített, lehajtható írófelületen kizárólag akkor lehet dolgozni, ha az ember a jobb kezét használja. „Az én kedvenc példám, amiről nagyon gyakran számolnak be a felnőttek, hogy a bankban vagy a postahivatalban belegabalyodnak a szigorúan a pult jobb szélére felragasztott tollak madzagjába” – mondja Kiss Erzsébet.

Mit tehetnek a balkezesek?

Ami a különféle használati tárgyakat illeti, valóban javuló tendencia tapasztalható, illetve ma már több, kifejezetten balkezesekre specializálódott üzletben lehet beszerezni a különféle kellékeket az íróeszközöktől a ceruzahegyezőn és vonalzón át (bizony, a balkezes vonalzón fordítva van a számozás, hogy a használója ne takarja el) a konyhai eszközökig. Bevallom, még gyakorló balkezesként sem gondoltam volna, hogy létezik bal kézzel használható kávékiöntő vagy balkezes merőkanál – a legtöbb sorstársamhoz hasonlóan mára én is alkalmazkodtam a jobbos változatokhoz.

A már jobbkezesközpontú „külvilággal” kapcsolatban pedig csak egy dolgot tehet, aki balkezesnek született. „Beszéljünk róla, hívjuk fel a figyelmet! – javasolta Kiss Erzsébet. – Például ahová én járok bankba vagy postára, ott már nincs az említett »madzagos« toll, mert szóltam nekik. A legtöbb esetben nem kiszúrásból csinálják, egyszerűen csak nem jut eszükbe, nem gondolnak rá, hogy egy balkezesnek ez milyen problémákat okozhat. Ha viszont felhívjuk erre az emberek figyelmét, ha odahatunk, akkor el tudjuk terjeszteni ezeket a gondolatokat.”

Exit mobile version