Hetente nagyjából négy-öt filmet mutatnak be a magyar mozik. Ezek nagyon különböző filmek, de egy biztos: mindig van köztük olyan, ami a világvégéről szól. Vagy úgy, hogy jön (Deep Impact), vagy úgy, hogy éppen történik (2012), vagy úgy, hogy már megtörtént (Mad Max-sorozat). Ha csak a filmeket nézzük, nagyjából magabiztosan kijelenthetjük, hogy
ennyire még sosem érdekelte az emberiséget a saját pusztulása.
Ha ehhez hozzávesszük az interneten éppen terjedő cikkeket és videókat, az állítás csak még erősebb. Az emberiséget persze mindig is izgatta a világvége (az egyszerűség kedvéért ezalatt értsük most a mai értelemben vett emberi civilizáció végét, függetlenül attól, hogy maga a bolygó, esetleg a világegyetem elpusztul-e); a különbség az eddigiekhez képest az, hogy pár éve egészen konkrétan, kézzelfoghatóan érezzük, hogy közel a vég. Ha a mi életünkben még nem is jön el, a gyerekeink már egy sokkal zordabb világban élnek majd, az ő gyerekeik meg… á, hagyjuk is.
Illetve ne, mégse hagyjuk. Itt az ideje számba venni a lehetséges forgatókönyveket, azok esélyeit és – ha van – a megoldást vagy legalább azt, hogy hogyan kerülhetjük el. (Kerülhetnénk, ha az emberiségnek több esze lenne.)
Íme a lista a legvalószínűtlenebbtől a majdnem biztosig.
Ufók
Ó igen, az idegen invázió! Popkulturálisan a legnépszerűbb téma A világok harcától a Bosszúállók-filmekig, mégis: ettől kell a legkevésbé tartanunk. Eleve körbejárni is képtelenség a témát, mivel először is, ugye, tudnunk kellene, vannak-e ufók. Az ezt firtató Fermi-paradoxonra (azaz: ha léteznek, miért nem léptek velünk kapcsolatba?) még senkinek sem sikerült válaszolni. A tudósok nagyjából kész tényként kezelik, hogy van élet a Földön kívül az univerzumban (több tízmillió bolygó alkalmas arra, hogy kialakuljon rajta, csak sikerült legalább itt-ott!), arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy miért nem üzentek, vagy ugrottak át hozzánk. Lehet, hogy:
- egyszerűen egy bolygón sem tartanak ott technológiailag, esetleg még a civilizáció sem alakult ki;
- víz alatt élnek, és eszükbe sem jut kimerészkedni onnan;
- csak úgy, egyszerűen eszükbe sem jut idegen bolygón életet keresni, jól elvannak ők ott, ahol vannak;
- a földi élet létezése kész csoda, ami sehol máshol nem történt meg, tehát mégis egyedül vagyunk.
Ha mégis léteznek, és mégis keresnek minket, egyáltalán nem biztos, hogy ártó szándékkal érkeznének; ha mégis, akkor is megjósolhatatlan, hogy mikor és hogyan történik majd. Úgyhogy emiatt most ne hánykolódjunk álmatlanul!
Valószínűség: 1%
Az Antikrisztus
Szintén népszerű regény- és filmtéma, bár az utóbb időben elhanyagolnak minket a producerek, sehol egy jó kis Omen-reboot vagy Ördögűző-spinoff. (Talán azért, mert akad elég valószínűbb és realisztikusabban ábrázolható világvége-forgatókönyv.) Annyiban érdekesebb az ufótémánál, hogy ez a legrégebbi: már a negyedik században évre pontosan meghatározta egy őrült francia püspök, hogy mikor és hogy lesz vége a világnak, hála az Antikrisztusnak. A világvége persze elmaradt (ismerős?), ám pár másik őrült gyorsan helyre is tette a szkeptikusokat: a jóslat lazán értelmezendő (ez is ismerős?), a világvége valójában egy hosszú folyamat lesz (hát ez?), de az biztos, hogy az Antikrisztus valahol már megszületett, és egyre erősebb.
Azóta – tehát majdnem kétezer éve – ez megy, a Sátán gyermeke pedig nincs sehol, csak az olyan szuper filmekben, mint a Rosemary gyermeke vagy a méltatlanul ismeretlen House of the Devil. Bár vannak, akik ugyanazt mondják, mint a korai püspökök: már rég megszületett, egyre erősebb, arról lehet megismerni, hogy narancssárga bőre van, és a világ leghatalmasabb országának az elnöke. Ez néha egyébként sokkal valószínűbbnek tűnik, mint tűnnie kéne.
Valószínűség: 2%
Meteor
Bármikor megtörténhet. Előre tudjuk majd. Talán tartunk majd ott technológiailag, hogy tegyünk valamit ellene, talán nem. Statisztikailag valószínű, hogy még jó pár (tíz)millió évünk van, amíg szembejön egy nagyvárosnyi kődarab, addig meg, ugye, bőven elpusztulunk valami másban. Sokat elmond a témáról, illetve a meteoros-kisbolygós elméletekről, hogy a legelterjedtebb jövendölés David Meade keresztény numerológusé volt, aki szerint a Bibliában van egy rejtett kód, amely megmondja, mikor ér ide a Naprendszerben keringő Nibiru bolygó (!), hogy véget vessen a földi életnek. (A Nibiru-elmélészek egyébként kész tényként kezelik, hogy a bolygót egy Annunaki nevű idegen faj lakja, akik már a Bibliában is felbukkantak.) Ő természetesen megfejtette, az időpontot pedig ki is hirdette: 2017. szeptember 23. Egy év után, azt hiszem, óvatosan kijelenthetjük:
nem jött be.
Az viszont biztos, hogy ha tényleg jön egy meteor még az emberiség korában, Bruce Willis már nem segíthet.
Valószínűség: 2%
Mesterséges intelligencia
Valamit tisztázzunk: az, amit a techcikkek mesterséges intelligenciaként vagy AI-ként említenek, még messze nem az, amire a sci-fi-filmek és könyvek figyelmeztetnek. Valóban léteznek egészen összetett döntéseket hozó, tanulni, fejlődni képes programok a mobilkamerák szoftvereitől kezdve a keresőrendszereken át a NASA-szerverekig, amelyek egyre inkább emlékeztetnek a (most ötvenéves!) 2001 Űrodüsszeia HAL 9000-es számítógépére vagy a Terminator Skynetjére, de az ezekre aggatott AI-címke akkor is inkább csak marketingfogás. Szó sincs öntudatra ébredő, hadsereget gyártó, embereket gyilkoló robotfőgonoszról, „csak” egyre gyorsabb, egyre nagyobb hálózatba rendeződő és – ami a legaggasztóbb – rólunk egyre többet tudó óriásrendszerekről.
Hogy eljön-e a gépi gondolkodásnak az a szintje, amikor egyszer csak valóban öntudatra ébrednek, nem tudni. Mindenesetre érdemes megfontolni – az egyébként lelkes világvége-próféta – Stephen Hawking gondolatait. Szerinte még a mai értelemben vett mesterséges intelligencia is
az emberiség történetének legrosszabb és legveszélyesebb találmánya,
hiszen tényleg csak idő kérdése, amikor megszületik az önfejlesztő és önmagát replikáló rendszer, amely egy ponton úgy dönt, az emberiség nevű operációs rendszer idejétmúlt, és túl sok benne a vírus, ideje tehát visszaállítani a Földet gyári állapotába.
Valószínűség: 5%
Szupervírus
Zombiapokalipszis nem várható a biológia jelen állása szerint, de egy (vagy több) minden eddiginél ellenállóbb és pusztítóbb vírussal és/vagy baktériummal nem árt számolnunk. Egyrészt az emberiség kollektív immunrendszere a steril körülmények között tartott laboratóriumi béka feneke alatt van, hála az új népbetegségeknek a cukorbetegségtől a depresszióig és a felelőtlen és átgondolatlan antibiotikum-zabálásnak (Augmentint torokgyulladásra? Nooormális?!), amelynek köszönhetően a baktériumoknak van idejük és gyakorlóterepük rezisztenssé válni. Arról nem is beszélve, hogy bármikor mutálódhatnak már meglévő vírusok (egy jó kis, cseppfertőzéssel vagy akár levegővel terjedő HIV, valaki?), illetve az olvadó sarkvidéki jégtakaró alól kiszabadulhatnak a rég elfeledett vagy sosem ismert kórokozók vagy azok, amelyekről már azt hittük, hogy legyőztük: fekete himlő, lépfene, bubópestis, spanyolnátha.
Ha valaki azt hiszi, hogy ez csak sci-fi: két éve egy szibériai gyerek pestises lett, és bár kórházba szállították, kész kis minijárvány tört ki 17 megbetegedéssel és akkora pánikkal, hogy 15 ezer adag oltóanyagot kellett a járásba szállítani. Erről itt olvashattok bővebben.
Egy pusztító vírus egyébként nem a világvége, legalábbis szó szerint: az emberiség jó része megúszná, vagy azért, mert immunis, vagy – főleg – azért, mert a hatóságok és a kutatók végül megfékeznék a járványt. Mégis megrendítené az egész civilizációt, utána már semmi sem lenne olyan, mint addig. Erről szól Steven Soderbergh Fertőzés című filmje (a legrealisztikusabb katasztrófafilm, amely valaha készült), nézzétek meg, hátborzongató, éppen azért, mert minden egyes jelenete megtörténhet.
Valószínűség: 10%
Globális felmelegedés
És hogy miért olvadnának ki az ősi vírusok a jégből? Hát természetesen azért, mert az ember (ez már bizonyított) évről évre egyre gyorsabban felmelegíti a Földet, a folyamat pedig (ez már többé-kevésbé biztos) visszafordíthatatlan. A folyamatot tudományosan most le sem vezetjük, aki nem egy kő alatt él, az úgyis hallott róla, egyébként pedig végtelen mennyiségű cikk foglalkozik a jelenséggel az NLCafén is.
A lényeg: rohamtempóban rendeződnek át a klímaviszonyok, egész országok száradnak ki, vagy válnak élhetetlenné az időjárás-változásoknak hála, beindul a népvándorlás, amely a túlnépesedéssel együtt akkora terhet ró a gazdaságilag-társadalmilag eleve nem túl stabil első világbeli országokra, hogy ahhoz képest a mostani, eleve főleg a politikusok által napirenden tartott migrációs válság kis színes hírecskének tűnik majd. Hiány lesz alapvető élelmiszerekből, vízből, akadoznak majd a szolgáltatások, szóval számítsunk rá, hogy mindannyiunk életét érinti majd.
Fotó: Neményi Márton
A globális felmelegedés egyébként nem irtja majd ki az emberiséget. A klímahelyzet előbb-utóbb stabilizálódik, akár úgy, hogy a felelősök még pont kapcsolnak az utolsó utáni pillanatban, akár úgy, hogy elég ember alkotta rendszer omlik össze ahhoz, hogy a természet visszavegye a hatalmat.
Nem, az emberiséget az éhínség és vízhiány miatt kirobbanó, világháborúvá duzzadó harcok pusztítják majd el. Főleg, ha közben olyan apró kezek remegnek a nukleáris indítógombok felett, mint Donald Trumpé és Kim Dzsonguné.
Valószínűség: 99%