Újévi ünnepségeket már az ősi Egyiptomban is tartottak, de az ókori rómaiak ünnepelték először január 1-jét, i.e. 46-ban, a julián naptár bevezetésekor. Régen mindenki másképp csinálta.
Miért mulatunk szilveszterkor?
Az európai országokban sokáig karácsony, Vízkereszt vagy március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony volt az új év kezdete. A honfoglaló magyarok is az évszakok, azaz a tél és a tavasz váltásához kötötték az új év első napját. A 17. században XII. Ince pápa rendelkezett a Gergely-naptár alapján: az óév utolsó napja december 31, az új év első napja pedig január 1. lett. Érdekes, hogy Angliában a 18. század közepétől, a görögöknél pedig csak 1923-tól ünneplik január 1-jén az újévet.
Az óév utolsó napján, december 31-én emlékezünk I. Szilveszter pápára, aki ezen a napon hunyt el, és a legenda szerint Nagy Konstantin császárt is megtérítette. Az ókori római mulatságok, a szaturnáliák mintájára – ahol a szegények és gazdagok együtt mulattak – zajos lakomákat, mulatságokat rendezünk. A középkori Franciaországban a január 1. körüli rendezett zajos mulatságokat a bolondok ünnepének nevezték. A babona szerint a lárma elűzi a rossz, ártó szellemeket, és távol tartja a gonosz erőket. A tűzijáték, a hangos mulatozások, bálok, az ünneplés ezt a célt, valamint az újévi szerencse üdvözlését szolgálja.
Szilveszteri szokásaink elválasztják az óévet az újtól, sok szerelemhez, termékenységhez és időjáráshoz kapcsolódó hagyomány él a mai napig. Újév napjához kötődnek az elmaradhatatlan fogadalmak is, a hagyomány szintén az ókori Rómából ered. Ilyenkor azzal, hogy megfogadjuk, idén másként cselekszünk, elismerjük azt is, ha eddig valamiben hibáztunk, és ezzel hátrahagyjuk azt.
Ősi magyar újévi hagyományaink
Régen a magyarok dudával, kolomppal, ostorral és bádogdarabok összeütésével csaptak zajt éjfél körül, és téltemetés címén egy, az óévet jelképező bábut ástak el a földbe, vagy égettek el. Némely helyeken az óévet egy öregembernek öltözött legény testesítette meg, akit szilveszterkor jelképesen kiűztek a faluból.
A paraszti házaknál ilyenkor tartottak nyájfordítást is, vagyis az állatokat éjjel felkeltették, és rábírták őket, hogy forduljanak a másik oldalukra. Másnap, újév napján sem a nők, sem az állatok nem dolgozhattak, nehogy szerencsétlenséget hozzanak. A hajadon lányok leendő mátkájuk kilétét ólomöntéssel, pogácsasütéssel és gombócfőzéssel igyekeztek kideríteni. Ismert volt a fokhagyma kalendáriumból történő jóslás is. Ennek során még este 12 fokhagymagerezdet – ami a 12 hónapot szimbolizálta – megsóztak, és azok a gerezdek jelölték az esős hónapokat, amik reggelre átnedvesedtek.
Szilveszterkor a szokásos lencse, és disznóhúsos ételeken kívül hosszúra nyújtott tésztából készült a rétes, hogy a szerencse is sokáig tartson, és minden finomságot jócskán megtöltöttek, hogy az új évben se szűkölködjenek. Karácsonyhoz hasonlóan újév napján is házról házra jártak a kántálók, akik jókívánságokkal állítottak be a házakhoz. Újév napján nem örültek, ha nő vendég lépett először a házba, mert az szerencsétlenséget okozott, ellentétben a férfi látogatóval.