Kereken 60 éve, 1959. január 29-én került mozikba az Egyesült Államokban a sorban 16. egész estés Disney-rajzfilm, a Csipkerózsika. Bár a filmet ma már a legnagyobb meseklasszikusok között tartják számon, elkészültéig nagyon rögös út vezetett, bemutatásakor pedig közel sem aratott osztatlan sikert.
Az alábbiakban mutatunk néhány olyan érdekességet az egyik kedvenc Disney-mesénkről, amelyekkel talán a legnagyobb rajongók sincsenek tisztában.
1. Az eredeti mese kész horror
A Csipkerózsika története ma elsősorban a Grimm fivérek révén ismert, először azonban nem ők, hanem Charles Perrault francia meseíró jegyezte le az addig többnyire csak szájhagyomány útján terjedő tündérmesét a 17. században. A mese gyökerei persze ennél is sokkal régebbre nyúlnak vissza, egyes elemei egészen a 13. századig visszakövethetők. Mondanunk sem kell, hogy a történet az évszázadok során rengeteget változott, finomodott, mire a ma ismert, Disney-kompatibilissé szelídített verzióig eljutottunk, a korai változatok pedig sokkal inkább emlékeztettek egy korhatáros horrorfilmre, mint egy gyerekeknek szánt esti mesére.
Az eredeti mese eleinte csak apróságokban különbözik a mai verziótól, amikor azonban a szőke herceg (itt király) megérkezik a kastélyba, durva fordulatot vesznek a történések: a király ahelyett, hogy a szerelmes csókkal felébresztené Csipkerózsikát, konkrétan megerőszakolja, majd mint aki jól végezte dolgát, továbbáll. Kilenc hónap elteltével a még mindig kómában fekvő Csipkerózsika ikreknek ad életet, majd az egyik csecsemő szívja ki az ujjából a mérget. Csipkerózsika magához tér, de fogalma sincs, mi történt – a király viszont éppen ekkor újra meglátogatja őt, és elmagyarázza neki. Kapaszkodjatok meg: Csipkerózsika erre beleszeret. Ráadásul itt még nincs vége a történetnek. Kiderül, hogy a király mellesleg házas ember, felesége, a királyné pedig bosszúálló fajta: elhatározza, hogy megfőzi az ikreket, megeteti őket a királlyal, Csipkerózsikát pedig máglyán megégeti. Az ördögi terv nem sikerül, ehelyett (szerencsére?) a feleség kerül a máglyára. Ezután boldogan élnek, míg meg nem halnak!
A Csipkerózsika korai változatait leginkább horrornak lehet nevezni (Kép: Wikipédia)
2. Walt Disney a Csipkerózsikát szánta fő művének
Walt Disney saját bevallása szerint egészen filmes pályafutása kezdetétől fogva arról álmodott, hogy egy nap animációs filmet készít majd a Csipkerózsikából, a Hamupipőke (1950) sikere után pedig elérkezettnek látta az időt arra, hogy belevágjon a megfilmesítésbe. Elhatározta, hogy időt és pénzt nem kímélve mindent bele fog adni az álomprojektbe. Ezek után nem meglepő, hogy a Csipkerózsika, bár az előkészületei hivatalosan már 1951 elején megkezdődtek, csak 1959-ben került mozikba, és hogy 6 millió dolláros költségvetésével ez lett a Walt Disney Productions addigi legdrágább produkciója.
Disney különös figyelmet fordított a film képi és hangi világára, azt akarta, hogy a technikai lehetőségekhez mérten a lehető legközelebb kerüljenek a tökéletességhez, s hogy a kész film valódi mozgó festészet benyomását keltse. Disney emiatt radikálisan szakított az elmúlt másfél évtized során védjegyévé vált formavilággal, és Eyvind Earle segítségével egy határozottan stilizáltabb, a középkori festészetet modern hatásokkal ötvöző képi világot dolgozott ki a filmhez. Hogy az aprólékos rajzok kellőképpen érvényesüljenek a vásznon, Disney 70 mm-es, szélesvásznú Super Technirama formátumban fényképezte a filmet. Szintén kiemelt figyelmet fordított a filmzenére, melyhez George Bruns zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij Csipkerózsikájának főbb motívumait használta fel. A zenét a Müncheni Filharmonikus Zenekarral rögzítették, természetesen élve a kor legmodernebb technikai lehetőségeivel.
Walt Disney-ék munkában (Kép: Gene Lester/Getty Images)
3. Innen származik Disneyland ikonikus kastélya
Walt Disney annyira komolyan vette a filmet, hogy már évekkel a bemutató előtt elkezdte reklámozni: még az első, 1955-ben, vagyis négy évvel a film bemutatója előtt megnyitott Disneylandnek is a Csipkerózsika-kastély volt a fő attrakciója. A vidámparkba csődülő népek így négy éven keresztül erről a filmről kérdezősködhettek, 1957-ben pedig a film készítését bemutató kiállítás is nyílt a kastélyban. Hiába, Disney-ék már akkor mesterei voltak az önpromóciónak.
A Csipkerózsika-kastély Disneylandben. Az előtérben Walt Disney és Miki egér szobra (Kép: Barry King/WireImage)
4. Csipkerózsikát majdnem Audrey Hepburnről mintázták, a szőke herceg pedig Fülöp herceg után kapta a nevét
Bár a rajzolók végül egy másik színésznő, Helene Stanley felvételeit használták fel referenciaként Csipkerózsika megrajzolásához, a produkció korai fázisában eredetileg Audrey Hepburnről mintázták a hercegnő alakját. Később Eyvind Earle háttérfestményei nyomán újratervezték a szereplőket, ennek megfelelően Csipkerózsika is határozottabb, szögletesebb vonalakat kapott, de még így is megőrzött valamit Hepburn jellegzetesen finom, vékony alkatából.
Hasonló érdekesség, hogy a Csipkerózsika volt az első Disney-rajzfilm, ahol a herceg nevet is kapott: az alkotók a kor legismertebb hercegéről, II. Erzsébet brit királynő férjéről, Fülöp edinburgh-i hercegről nevezték el Csipkerózsika megmentőjét.
Csipkerózsikát eredetileg Audrey Hepburnről mintázták (Kép: Hulton Archive/Getty Images)
5. Csipkerózsika mindössze 18 percet szerepel
A Csipkerózsikát ma bizony szanaszét szednék (és szedik is) a feministák, a címszereplő ugyanis csupán 18 percet szerepel a 75 perces játékidő során, és ha a dalokat nem számoljuk, mindössze 18 mondat hagyja el a száját. A játékidő maradék részében többnyire kómában van, és képen kívül várja, hogy a Szőke Herceg végre megmentse. A Disney stúdió történetében egyetlen címszereplő járt csak rosszabbul, méghozzá Dumbo, aki azonban egyáltalán nem beszél.
A híres hercegi csók a Csipkerózsikából (Kép: IMDb.com)
+1. Bukás volt, mégis ez lett 1959 második legsikeresebb filmje
A Csipkerózsika végül nem tudott megfelelni a vele szemben állított elvárásoknak, nem volt képes ugyanis visszahozni gigászi költségvetését. A filmet ráadásul a kritikusok sem szerették: általános vélekedés volt, hogy a pazar technikai kivitelezés mellett nem fordítottak kellő figyelmet magára a történetre. Disney-ék a bukás hatására úgy döntöttek, hogy a tündérmese műfaja a múlté: kereken 30 évig, az 1989-es A kis hableányig nem készítettek újabb, hagyományos értelemben vett tündérmesét.
A fentiek ismeretében meglepő lehet, hogy ha inflációval is számolunk, a Csipkerózsika jelenleg minden idők 34. legsikeresebb filmje, az 1959-es évben pedig a Ben Hur után a második. Ennek oka, hogy Walt Disney 1966-os halála után többször is újra bemutatták a mozikban: először 1970-ben, majd 1979-ben, 1988-ban és 1995-ben is. Idővel pedig a közönség és a kritika is közelebb került a filmhez, olyannyira, hogy ma már egy lapon emlegetjük az olyan Disney-örökzöldekkel, mint a Hófehérke és a hét törpe, a Pinokkió vagy a Bambi.
