Idén száz éve született meg Weimarban a Bauhaus, a huszadik század első felének egyik legfontosabb művészeti irányzata és intézménye, amely elsősorban az építészet, valamint a formatervezés irányának alakulására volt felmérhetetlen hatással, de törekvései a képzőművészettől a kortárs táncig számos egyéb művészeti ágban is megjelentek. A centenárium alkalmából lesz (van) sok érdekes program, kiállítás, konferencia és pezsgődurrogtatás Németországban, illetve szerte a világon, Tel-Avivtól Rotterdamig minden nagyobb Bauhaus-fellegvárban, így természetesen Budapesten is, ahol többek közt értő idegenvezetés mellett lehet közelebbről is megszemlélni a Bauhaus (vagy inkább Bauhaus-inspirálta) épületeket.
Persze, nem mindig könnyű rajongani az egyforma kockaházakért, a csőbútorokért és a hozzájuk mellékelt, használati utasításként szolgáló forradalmi manifesztumokért, bármilyen releváns dolgokat is állítanak a megváltozott társadalmi igényekről, ahogy a németes funkcionalizmus, szabványosítás, praktikum és racionalizálás sem kifejezetten lelkesítő hívószavak, ráadásul maga az iskolaalapító, a többnyire merev, humortalan és küldetéstudatos ideológusként jellemzett Walter Gropius is meglehetősen ellenszenvesnek tűnhet első pillantásra. Ugyanakkor a Bauhaus építészetének és tárgykultúrájának rengeteg igazi műremeket köszönhetünk, Wagenfeld asztali lámpáitól Meyer és Gropius Fagus Cipőgyáráig (Marianne Brandt csodálatos űrbéli teáskannáiról már nem is beszélve), amelyek egyrészt a mai napig frissnek, előremutatónak és korszerűnek hatnak, másrészt pedig tényleg időtlenül szépek, még úgy is, hogy nem feltétlenül valami klasszikus szépségeszmény bűvöletében fogantak.
Noha szülőhazájában a Bauhaus nagy klasszikus korszaka, illetve a névadó iskola működése csupán röpke 14 évig tartott (aztán lekapcsolták a nácik), ez az idő épp elég volt ahhoz, hogy radikális szocialista-utópista kísérletből a letisztult nagypolgári jó ízlés egyik fő megtestesítőjévé és a modern dizájn megkerülhetetlen hivatkozási pontjává váljon, amelynek formanyelve, célkitűzései és megoldásai olyan világcégek termékeiben köszönnek vissza, mint az Apple vagy az IKEA.
Az évforduló egyik legklasszabb fejleménye (legalábbis eddig) a 99designs nevű oldal pályázata volt, amelynek keretében ismert márkák logóit kellett újragondolni bauhausos modorban, és amelyre fantasztikus pályaművek érkeztek, bár mi az Adidas helyett inkább a Burger Kinget hoztuk volna ki győztesnek. Ez talán még méltóbb (de biztosan kreatívabb) megemlékezés, mint áhítatosan megcsodálni valami százéves épületet – bár utóbbit is jó szívvel ajánljuk.
képek: artsy.net