Hiába a hónapok óta tiltakozás, hiába az uniós törvényhozóknak szétküldött több millió levél, az Európai Parlament tagjai tegnap 378 igen és 274 nem szavazat mellett megszavazták a szerzői jogi reformot, amely gyökeresen átalakíthatja az internet működését Európában. A direktívát április 9-én hagyhatja jóvá az Európai Tanács, ezt követően pedig a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy törvényt faragjanak a rendelkezésekből.
A direktíva előkészítése több mint két éven át zajlott, ez idő alatt folyamatosan lobbiztak az érintett felek a tech cégektől a tartalomgyártókon át a digitális jogokkal foglalkozó szervezetekig.
„Sötét nap az internet számára”
Ezekkel a szavakkal számolt be a szavazás eredményéről Julia Reda, a német kalózpárt EP-képviselője, aki a direktíva elleni tiltakozás egyik vezéralakja. Eközben Adrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke, a törvénytervezet egyik fő támogatója szerint ezzel „jelentős előrelépés történt, amely egyesítheti Európa digitális piacát, miközben megvédi az online kreativitást”.
Mit jelent a 11-es és a 13-as cikkely elfogadása?
Az Európai Parlamentben a Copyright Directive néven emlegetett rendelkezésről szavaztak, ennek két fontos része, a 11-es és a 13-as cikkely (amelyet azóta 17-esre számoztak át) váltotta ki a legtöbb vitát. Előbbi értelmében a jövőben fizetni kellene azért, hogy egy weboldal egy másik oldal tartalmára mutató linket vagy ajánlót helyezzen el a saját felületén. A linkadóként is emlegetett 11-es cikkely elsősorban az olyan nagy oldalak ellen irányul, mint a Google, a Facebook vagy a Twitter. Vagyis, a jövőben egy, a Facebookra kitett cikkért fizetnie kellene Mark Zuckerberg cégének. Ez nem túl szerencsés helyzet, mert bár több tartalomszolgáltató szerint a közösségi oldalak éppen az ő tartalmaikból húznak hasznot, a valóságban a tartalomszolgáltatók, portálok forgalma ma már jelentős mértékben éppen az ilyen oldalakról származik.
A Google letesztelte, hogy milyen hatása lehet az efféle tartalmak kizárásának vagy csökkentésének. Drámai eredményre jutottak: bár a 11-es cikkely rendelkezéseit nem is a legszigorúbban értelmezve vizsgálták a hatásokat, így is arra jutottak, hogy a „linkadó” bevezetésével a nagy tartalmi oldalak forgalma akár 45 százalékkal is visszaeshet. Ez egyrészt rossz a cégeknek, de rossz a felhasználóknak, olvasóknak is, akik így lemaradhatnak számukra fontos vagy érdekes hírekről, cikkekről.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen hatása lesz a most elfogadott direktívának az online tartalomra (Fotó: iStockphoto)
A 13-as cikkelyre leggyakrabban az „upload filter” szavakkal hivatkoznak, ennek értelmében ugyanis a nagy platformok lesznek felelősek az oda feltöltött tartalmak szerzői jogi tisztaságáért. Ez pedig oda vezethet, hogy a nagy oldalak olyan technológiai megoldásokat vezethetnek be, amelyek már a feltöltés pillanatában vizsgálják, hogy egy fotó vagy videó szerzői jogi szempontból rendben van-e. A 13-as cikkely ezt ugyan konkrétan nem írja elő, de a reform kritikusai szerint kikerülhetetlen lesz a filterek bevezetése, mivel a nagy oldalak máshogy nem fogják tudni megoldani a nagy mennyiségű tartalom ellenőrzését. A YouTube-on például már évek óta működik egy úgynevezett Content ID nevű rendszer, amely egy videó feltöltése során elemzi annak képsorait és hangját is, ha pedig kifogásolható részeket talál, azt jelzi a szerzői jogok tulajdonosainak. Például, ha a legújabb Marvel-film előzetese alá vágja valaki mondjuk Miley Cyrus legújabb számát, a YouTube rendszere egyszerre fogja értesíteni a Marvel szerzői jogainak tulajdonosait és az énekesnő kiadóját is.
A rendelkezés kritikusai attól tartanak, hogy ennek eredményeként a jövőben olyan tartalmak is áldozatául eshetnek a szűrőknek, amelyek a szólásszabadság, az önkifejezés vagy például a paródia kategóriájába tartoznak. Tipikusan ilyenek az ismert mémek, amelyek általában egy szerzői jog által védett fotóra írt szöveggel terjednek el.
A direktíva támogatói szerint nem kell ilyesmitől tartani, a 13-as cikkely ugyanis megfogalmazza például a paródia védelmét. A technológiai szakértők azonban attól tartanak, hogy a bevezetendő szűrőket nem lehet majd elég jól paraméterezni ahhoz, hogy ne jelöljenek meg elvileg engedélyezett tartalmakat is tiltottként. Sokan a Tumblr mikroblog esetére mutogatnak: az oldal még tavaly vezetett be egy elvileg családbarátnak szánt rendelkezést, amely száműzi az oldalról a pornográf és az erőszakos tartalmakat. Ezt azonban egy automatizált algoritmussal oldották meg, amely olyannyira nem sikerült jól, hogy tiltott tartalomként jelölte meg például a Tumblr hivatalos oldalán közzétett bejelentést is, amely éppen ennek a szűrőnek a bevezetéséről tájékoztatta a felhasználókat.
Globális hatása lehet az Európai Parlament döntésének
Bár a tegnapi szavazás eredményeként később létrejövő törvények részleteit az egyes tagállamok határozzák majd meg, a direktíva várhatóan súlyos hatással lesz nemcsak az európai, hanem a kontinensen kívüli internet működésére is. Korábban a GDPR bevezetését követően is érzékelhető volt, hogy például jelentős amerikai weboldalak egyszerűen nem szolgálják ki tartalommal az Európából érkező felhasználókat, illetve azóta szinte minden oldalon kötelezővé tették a GDPR-rel kapcsolatos nyilatkozatok elfogadását.
A direktíva támogatói eközben azzal érvelnek, hogy mostantól kiegyenlítődnek az aránytalanságok a nagy amerikai techcégek és az európai tartalomgyártók között, mivel mostantól utóbbiak rendelkezhetnek afelől, hogy a nagy online platformok hogyan terjeszthetik a tartalmaikat. A kritikusok viszont erre azzal vágnak vissza, hogy a törvény meglehetősen homályosan fogalmaz, ennek eredményeként komoly csorbát szenvedhet a szólásszabadság és az innováció. Arra is rámutatnak, hogy a szűrők bevezetése hatalmas költségekre kényszerítheti a cégeket, így óhatatlanul is bebetonozva az amerikai oldalak dominanciáját.
A döntés ellen több nagy weboldal, például a Wikipedia, a Reddit, illetve a nyílt forráskódú programozással foglalkozó közösség, a Github is tiltakozott. Utóbbi alelnöke, Tal Niv közleményt is kiadott a direktívával kapcsolatban.
„Bárki, aki az EU területén olyan platformot fejleszt, amelynek része a linkek vagy tartalmak megosztása, rendkívül bizonytalan helyzetbe került – írta Niv a közleményben. – A most elfogadott direktíva ugyanis megakadályozhatja, hogy valaki olyan funkciókat fejlesszen ki, amelyet a felhasználók ma már elvárnak, emellett rendkívül költséges és várhatóan pontatlanul működő automatizált szűrőket kell majd bevezetniük.”
Egyelőre ennyit látni a tegnap megszavazott direktíva hatásaival kapcsolatban, a tényleges, gyakorlati részletekre majd akkor derül fény, amikor az egyes tagállamok nekiállnak beépíteni törvénykezésükbe a 11-es és a 13-as cikkely előírásait.