Múlt héten két iker büntetlenül távozhatott Leuvenben a bíróságról, noha videofelvétel bizonyítja, hogy az egyikük 2015 őszén verekedést provokált egy helyi trafik előtt – ugyanis a másikuk egyértelműen azon volt, hogy visszafogja a fivérét, azt pedig egyszerűen nem lehetett megállapítani, hogy melyikük balhézott, és melyikük békített. A határozat alig egy héttel az után született, hogy Brazíliában a Cachoeira Alta-i bíróság úgy döntött: egy ikerpár mindkét tagjának tartásdíjat kell fizetnie egy kilencéves kislány édesanyjának, mert a nő nem tudja megmondani, a két férfi nem hajlandó elárulni, a DNS-vizsgálat pedig képtelen megállapítani, melyikük az apa.
Ha ennyire sűrűn nem is fordulnak elő hasonló ügyek, az ikrek régóta és gyakran hozzák nehéz helyzetbe az igazságszolgáltatást. Hogy évtizedekkel, netán akár századokkal ezelőtt könnyen tudtak zavart okozni, az persze szinte magától értetődő, de a helyzet az, hogy még manapság is sok a hasonló probléma. A legkülönösebb esetekből válogattunk.
Az ikerbűnözés keresztapjai
Albert Ebenezer Fox és Ebenezer Albert Fox
A szülők minden bizonnyal remek humorérzékkel voltak megáldva, hogy még a nevekkel sem variáltak, amikor világra jöttek az ikreik, de végül visszanyalt a fagyi: Albert Ebenezer és Ebenezer Albert olyan egyformák voltak, hogy a mama és a papa is csak úgy tudta megkülönböztetni őket, ha színes szalagokat tűztek rájuk. Ezt kihasználva aztán a két legény kiterjedt bűnözői karrierbe kezdett – főleg orvvadászatban és baromfilopásban utaztak –, és mivel mindig csak az egyikük lépett akcióba, a rendőrségnek rengeteg fejtörést okozott, hogy ki is volt az elkövető. Ennek ellenére életük során több mint kétszázszor ítélték el őket: eleinte a sebhelyeik buktatták le őket, később pedig az ujjlenyomatuk – nem mellékesen kifejezetten miattuk gyorsították fel az ujjlenyomat alapján történő azonosításhoz szükséges kutatásokat, és ők lettek az első olyan bűnözők is, akiket az ujjnyomuk alapján büntettek.
A Fox fivérek egyébként nemcsak bűnözésből éltek – részt vettek például az egyik rendőrkapitányság felépítésében is, ahol később őrizetbe vették őket.
A halálbüntetést úszták meg
Sathis és Sabarish Ray
166 kiló kannabisszal és két kiló ópiummal bukott le 2003-ban Malajziában valamelyikük – hogy melyikük, azt viszont a DNS-vizsgálat sem tudta eldönteni. Így aztán szabadon távozhattak mindketten, ami annak fényében főleg nem semmi, hogy arrafelé ezért a bűncselekményért hétköznapi esetben halálbüntetés járt volna.
Szépen megköszönték az igazságszolgáltatás csődjét
Hasszán és Abbász O.
2009. február 25-én három férfi rontott be a berlini Kaufhaus des Westensbe, és ötmillió eurónyi ékszerrel és órával távoztak a luxusüzletből. Az esetet rögzítették a biztonsági kamerák, az egyik elkövető pedig a kesztyűjét is hátrahagyta a helyszínen, amiből DNS-mintát tudtak venni – csakhogy egyik bizonyítékot sem sikerült érdemben használni, ugyanis míg a videófelvételen csupán azonosíthatatlan maszkos alakokat lehetett látni, a DNS-minta egy ikerpárhoz, Hasszán és Abbász O.-hoz vezette a rendőrséget, azt pedig nem lehetett eldönteni, hogy egyikük vagy másikuk a bűnös, netán mindketten ott voltak a rablásnál. Így végül szabadon engedték őket, amiért illő módon (?) köszönetet is mondtak.
Az óvadék mintha nem is lett volna
Orlando és Brandon Nembhard
Az egyik fivér lelőtt egy 19 éves fiút 2011 februárjában egy arizonai bárban, de a DNS-teszt itt sem működött, a gyilkos fegyver pedig sosem került elő, így ujjlenyomat-azonosításra sem volt esély. Az eredetileg megvádolt – fivérével szemben egyébként büntetett előéletű – Orlando Nembhard óvadékát így aztán félmillióról tízezer dollárra csökkentették, és máig sem derült ki, melyikük volt az elkövető.
Neki már úgyis mindegy volt
Kevin Dugar és Karl Smith
Noha a vezetéknevük nem azonos, egypetéjű ikrekről van szó – és egyaránt kipróbált bűnözőkről, amit meg is kíséreltek kihasználni: Dugart 2003-ban elítélték gyilkosságért, 2017-ben Smith viszont magára vállalta az emberölést, így fivére az ügye újratárgyalását kérte. Más kérdés, hogy (legalább) ez a próbálkozás nem jött be: már az is finoman szólva gyanús volt, hogy Smith éppen 99 éves börtönbüntetését töltötte, vagyis sok vesztenivalója nem volt, de a két férfi már Dugar letartóztatása előtt is többször próbálkozott azzal, hogy egymásnak adták ki magukat, és a bíró szerint Smith vallomása is „teljességgel hihetetlen” volt.
A legegyértelműbb esetben is segíthet egy ikertestvér
Darrin és Damien Fernandez
Darrin Fernandezt 2001 nyarán tartóztatták le, miután Bostonban betört egy nőhöz, de túl nagy zajt csapott, és meg is sérült bejutás közben. Az ügyben egyáltalán nem voltak kérdőjelek – csakhogy a férfi DNS-e megegyezett azokkal a mintákkal, amiket két korábbi, hasonlóan kezdődő, de a házakban alvó nők megerőszakolásával végződő bűncselekmény helyszínén találtak, és ezzel megérkeztek a dilemmák is, mert Darrinnak van egy ikertestvére, Damien. Az első esetért még így is sikerült elítélni Darrint, ugyanis az áldozat azonosítani tudta a tetoválásáról, a második ügyben viszont két tárgyalás sem vezetett eredményre, pedig másodjára az ügyész még azt is bemutatta, hogy a szobafestőként dolgozó férfi hogyan figyelhette ki a sértett lakását.
Ő aztán ott sem volt
James és Patrick Hennessy
2016 januárjában Patrick Hennessy autóbalesetet okozott, ráadásul a helyszínre érkező rendőrök egy zsebkést is találtak nála, így mielőtt kórházba került, őrizetbe vették. A kezelése befejezése és a tárgyalása közti időszakra azonban hazaengedték – ő pedig a bíró előtt már azt mondta, hogy soha nem volt őrizetben, és nem is ápolták kórházban, minden az ikertestvérével, Jamesszel történt. Minthogy a DNS-vizsgálat természetesen itt sem jutott semmire, végül mindkettőjüket futni hagyták.
A nagy repülőrablás
Charles és George Finn
A második világháborúban az amerikai légierőnél szolgáló ikrek 1952-ben repülőgépet vásároltak a bakersfieldi tankerülettől, hogy légitársaságot alapítsanak, de a kormány jogi okokból semmissé nyilvánította az adásvételt. Finnéket ez viszont nem hatotta meg: egyikük a nevadai sivatagba vitte a gépet, hogy elrejtse, és bár őt, a testvérét és a repülőt is sikerült kézre keríteni, végül mindketten megúszták a dolgot, ugyanis a szemtanúk nem tudták eldönteni, ki volt a pilóta.
Még egy halott is okozhat gondokat
Mitch és Mike Torbett
Mitch Torbett 2012 tavaszán építési engedélyért folyamodott a Tennessee állambeli Signal Mountainben, de bilincsben távozott a hivatalból – azért tartóztatták le, mert az FBI körözte. A férfi hiába bizonygatta, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el, és a letartóztatási parancs minden bizonnyal a két éve halott ikertestvére ellen van érvényben, a rendőrfőnök nem volt hajlandó kihallgatni, így végül 36 órát töltött rács mögött, míg a bíró elé nem idézték, ahol aztán az FBI szintén jelen lévő képviselője közölte, hogy azonnal szabadon kell engedni, mert az ujjlenyomata igazolja, hogy nem őt keresik. Mike valószínűleg szándékosan adta meg korábban a sajátja helyett a fivére nevét, de Mitch így is pert indított arra hivatkozva, hogy a történtek rettenetesen megviselték lelkileg.
Hónapokat ült a fivére miatt, de nem haragudott rá
Yoan és Elvin Gomis
2012 szeptembere és 2013 februárja között Marseille-ben több nemi erőszak és nemierőszak-kísérlet történt. A begyűjtött DNS-minták alapján itt is egy ikerpárt, Yoan és Elvin Gomist sikerült azonosítani, a két férfi azonban nemcsak hogy egymástól megkülönböztethetlen volt, de egy lakásban éltek, ugyanazt az autót, telefont és Facebook-profilt használták, sőt még a ruháik is közösek voltak. A legérdekesebb az egészben viszont az, hogy ebben az esetben a bűnös még így sem úszta meg a börtönt: tíz hónapra mindkettejüket bezárták, a vizsgálat pedig folytatódott, és végül sikerült is megállapítani, hogy Yoan volt az elkövető, az áldozatok közül ugyanis többen elmondták, hogy az erőszakoló dadogott, ez pedig csak rá volt igaz, a testvérére nem. A férfi ekkor el is ismerte bűnösségét, és bocsánatot kért a fivérétől, aki miatta ült börtönben tíz hónapot – Elvin azt mondta, nem haragszik.
Mi ezen olyan bonyolult?
Az egypetéjű ikrek ugyanabból a petesejtből származnak, ezért a hagyományos DNS-vizsgálatok nem tudnak különbséget tenni közöttük – mostanáig a problémás esetekben ujjlenyomataik vagy egyéni ismertetőjegyeik (például tetoválások, sebhelyek) alapján próbálták megkülönböztetni őket, ha volt erre mód. A teljes génállomány vizsgálata azonban részleges megoldást jelenthet erre a problémára is, mert amikor a petesejt osztódásnak indul, ha kicsi is, de megvan rá az esély, hogy egy-egy újonnan kialakuló sejt mutálódik, így pedig amikor felépül belőlük a két embrió, azok már nem lesznek teljesen egyformák.
A genomvizsgálatot néhány éve már sikerrel is alkalmazta a brüsszeli székhelyű nemzetközi laboratóriumhálózat, az Eurofin Scientific egy bostoni ikerpár esetében, ahol az egyik testvér nemi erőszakot követett el, a bíró azonban úgy döntött, hogy a módszer tudományos megalapozottsága ugyan meggyőző, de a bizonyíték elfogadásához egy másik laboratóriumnak is igazolnia kellene az eredményeket, vagy publikálni kellene őket egy szakfolyóiratban, biztosítandó, hogy megfelelő szakmai ellenőrzésnek vessék alá az eljárást (a bűnös ikertestvért más bizonyítékok alapján végül így is elítélték). Az Eurofint azóta egyszer kérték fel ikrek vizsgálatára egy apasági ügyben, ezután pedig tanulmányt is közöltek módszerükről a PLOS Genetics című tudományos folyóiratban, de a szakértők szerint az eljárás elfogadtatásához további lépésekre lesz szükség – főleg arra, hogy más laboratóriumok is végezzenek hasonló vizsgálatokat.
Érdekesség, hogy ha elfogadott módszerré is válik a genomvizsgálat a bűncselekmény gyanújába keveredő ikreknél, az elkövetők 20 százaléka továbbra is biztonságban érezheti magát, ugyanis az ikerpárok egyötödénél sejtmutációk sincsenek, vagyis genetikai szempontból teljesen egyformák.
(Listverse / FindLaw / WRCBtv)