A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Legalábbis ezt sugallják azok a képek, amelyeket a The Public Domain Review szedett össze a megrázó, de korántsem végzetes katasztrófa alkalmából.
A Notre-Dame nem csak Párizs vagy Franciaország, hanem egész Európa egyik legfontosabb és legkönnyebben felismerhető szimbóluma, a francia szellem, a katolicizmus és a gótika monumentális emlékműve, illetve valószínűleg az egyetlen olyan épület, amely egyaránt felidézheti bennünk az ember örökkévalóság iránti vágyát, valamint a kilencvenes évek egyik ikonikus Disney-rajzfilmjét, szóval a hétfői tragikus (és igen látványos) események után joggal van kiborulva a fél világ. Bár némely apokaliptikus értelmezések szerint a Notre-Dame a minap porig égett, és lángjai Európát is elemésztették, ez azért szerencsére nincs így.
A több mint nyolcszáz éves székesegyház, ha nem is teljesen eredeti formájában, de túlélte már a háborgó hugenottákat, a francia forradalmat, a poroszokat, a kommünt, a világháborúkat, azt a rengeteg hülye turistát (beleértve természetesen ennek a cikknek a szerzőjét is), meg a katasztrófavédelmi szakértővé előlépett Trump úr Twitter-posztját, és az már most látszik, hogy a tűzvész pusztítását is túl fogja élni – ahogy egyébként Európa is épségben, sőt diadalmasan vészelt át minden szörnyűséget a pestisjárványoktól a Rex felügyelőig.
Jacques-Louis David: Napóleon koronázása a Notre Dame-ban (forrás: wikipedia)
Hogy a Notre-Dame pontosan hogy fog kinézni öt vagy tíz év múlva, amikor befejeződik a felújítás, arról fogalmunk sincs (mondjuk annyira más bizonyára nem lesz), ám azt, hogy hogyan is festett száz vagy ötszáz éve, szerencsére mi is meg tudjuk mutatni, hisz minden idők egyik legjobban dokumentált épületéről van szó. A katasztrófa másnapján a publicdomainreview.org gyűjtött össze egy szekérderéknyit a székesegyházat megörökítő festményekből és fotókból, ezekből válogattunk most mi is: a legkorábbi a 15. században készült, a legfrissebb pedig az első világháború után, és végignézve rajtuk könnyen támadhat az a benyomásunk, hogy ez az épület már tényleg az idők végezetéig állni fog.
Az úr keze megóvja a bűnösöket a démonoktól, kb. 1460 (Étienne lovag hóráskönyvéből, forrás: metmuseomorg)
Ausztriai Mária Terézia francia királyné mint a Notre-Dame patrónusa, Charles és Henri Beaubrun alkotása, kb. 1670 (forrás: wikipedia)
Louis II d’Anjou gróf Párizsba érkezik, 1475 (forrás: Wikipedia)
A Notre-Dame belülről, ismeretlen alkotó műve, 1670 (forrás: gallica.bnf.fr)
A nagy Condé temetése, kb. 1687 (forrás: metmuseum.org)
A szent szűz kapuja, Joseph Philibert Girault de Prangey fotója, 1841 (forrás: gallica.bnf.fr)