Az ősi kínai csillagászat eddigi legkorábbi bizonyítékainak számító, ötezer éves relikviákat tártak fel a kutatók a közép-kínai Honan tartományban.
A szakemberek a Göncölszekér hét látható és két nem látható csillagát megjelenítő kerámiaedényeket fedeztek fel a tartományi fővárosban, Csengcsouban fekvő, 5000 éves Csingtaj-romoknál. Az edényeket velük azonos korú urnakoporsók, valamint különböző korszakokból származó sírok, mozsarak, áldozati gödrök és egyéb relikviák veszik körül.
A leletek kiértékelésében részt vevő kutatók úgy vélik, hogy a csillagászati relikviák és az azokat körülölelő áldozati maradványok egybetartoznak, a téli napfordulós áldozatbemutatásról szóló, ősi kínai dokumentumokat igazolva.
A szakértők szerint a leletek azt mutatják, hogy Csingtaj ősi lakói rendelkeztek bizonyos csillagászati ismeretekkel, és nagyszabású áldozati ceremóniák keretében imádkoztak egyebek között a jó termésért.
A mostani felfedezést megelőzően az észak-kínai Sanhszi tartománybeli Taosze régészeti lelőhelyen feltárt, 4200 éves obszervatórium volt az ősi kínai csillagászat legkorábbi bizonyítéka.
(MTI)
(Kiemelt kép: iStock)