Nem tudják megmondani, hova csaphat a villám

MTI | 2019. Augusztus 24.
Többen meghaltak a Tátrában villámcsapás miatt. A szakember szerint ma sem értjük igazán a villámok működését.

Bár akadnak kimondottan veszélyes helyek, gyakorlatilag oda csap be a mennykő, ahová akar – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Márton Pál villámvédelmi szakember. Az újság azért kérdezte Márton Pált, mert csütörtökön egy viharban a Tátra lengyel oldalán négy, míg szlovák részén egy ember meghalt a villámcsapások következtében, több mint százan pedig megsérültek.

MTI/EPA/Mike Eliason

A szakértő szerint a lengyelországi Nagy-Giewonton 1901 óta álló hatalmas, tizenöt méter magas vaskereszt miatt a terület kimondottan veszélyes.
   
 Villámcsapás esetén a több millió voltos feszültség lényegesen könnyebben továbbterjed a meredek ösvények mentén rögzített, mászást segítő drótkötelekben, mint a sziklákban vagy az azokat fedő vékony földrétegben. Még az is a végzettel néz farkasszemet, aki egy-két kilométerrel arrébb kapaszkodik a láncokba a szikraképződéskor.
    
Márton Pál kitért rá: egy villám általában nyolc-százhúsz milliszekundumig tart, ám e rövid idő alatt is hatalmas energiát bocsát ki.
    
A szikra jellemzően nem vastagabb, mint egy női kisujj – olvasható a Magyar Hírlapban.

Exit mobile version