Nagy mennyiségű habkő úszik a Csendes-óceánon. A vulkanikus eredetű kőzetből álló áramlat 150 négyzetkilométeres felületen sodródik.
A horzsakőáramlatot először ausztrál vitorlázók észlelték a hónap elején. A szakértők szerint a kőzetek egy Tonga közelében lévő, víz alatti vulkánból származnak, mely műholdfelvételek szerint augusztus 7. körül tört ki.
A habkő vagy horzsakő egy könnyű, buborékszerű üregekben gazdag kőzet, amely lebeg a vízen. Akkor keletkezik, amikor gyorsan hűl le a magma. A kutatók szerint a vulkanikus kőzet nagy áramlatai akkor alakulnak ki, amikor egy vulkán viszonylag sekélyebb vízben helyezkedik el.
Egy katamaránjával Fidzsire tartó pár észlelte először a jelenséget, amikor egy éjszaka véletlenül bekeveredtek a kövek közé. Különböző, az üveggolyótól a baseball-labdáig terjedő méretű mintákat küldtek be a Queenslandi Műszaki Egyetemre (QUT) elemzésre.
Scott Bryan, a QUT geológusa szerint a régióban ötévente egyszer észlelhető ilyen nagy mennyiségben habkő. „Időnként észlelnek ilyen jelenséget, általában az óceán közepén talált szigetként, melyre aztán nem lehet többé rábukkanni” – idézi a szakembert a BBC. Hozzátette: „Olyan, mintha az óceán felülete szárazfölddé válna.”
A kutató szerint a műholdfelvételeken látható, hogy a mező azóta két nagy részre szakadt. A horzsakőáramlat nyugati irányba, Fidzsi felé tart, valószínűleg elhalad Új-Kaledónia és Vanuatu mellett, majd vélhetően egy év alatt éri el Ausztráliát.
A tudósok örülnek a habkőszigetnek, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a hasonló törmelék segíthet a Nagy Korallzátony feltöltésében. Algák, kagylók tapadhatnak meg rajta, és elősegítheti az új korallok megtelepedését.
Az is jó hír, hogy a habkő akkor fog Kelet-Ausztrália partjaihoz érni, amikor kezdődik a korallok szaporodási időszaka. Ettől persze még nem dőlhetünk hátra, a Nagy-Korallzátony megmentéséhez a globális felmelegedést is meg kell állítani.
(MTI/Index)