November 28-án kezdődik a 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál. A fesztiválon az elmúlt évek legjobb, a zsidó kultúrát, életmódot, emlékezetet bemutató filmjei láthatók, egyebek mellett az Egyesült Államokból, Németországból, Mexikóból, Izraelből és Magyarországról. Hadd ajánljunk hét filmet a nemzetközi programból!
A Bál
Milyenek lennének a Bajos csajok vagy az Éretlenségi hősei, ha nem valahol Amerikában, hanem Jeruzsálemben élnének és járnának középiskolába? Valószínűleg pont olyanok, mint A Bál hősnői, akik olyan elszántan törekszenek a szalagavató bál királynőinek járó címre, hogy – szó szerint – a veséjüket is eladnák egy szép ruháért meg kisebb plasztikai beavatkozásokért.
A Bál (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
Az izraeli vígjáték egyszerre tűnik szórakoztatónak és erősen társadalom-, illetve tinédzserkritikusnak. Ebből a szempontból az idei év sokat méltatott sorozatához, az Eufóriához is hasonlítható, meg azért is, mert ebben a történetben is fontos szerepet kap egy transznemű osztálytárs.
A nászutam Lengyelországban
Anna és Adam mindketten fiatalok, szépek, Párizsban élnek, és szerelmesek egymásba. Sőt még az is közös bennük, hogy zsidók, a bonyodalmakat pedig ez indítja el. Pontosabban akkor válik nehezebbé az élet, mikor elutaznak Lengyelországba, megemlékezni arról a faluról, ahonnan a férfi családja származik. Kiderül, hogy Anna nagymamája is a környékről származik, a családi múltjuk utáni nyomozás pedig a kapcsolatukat is megviseli.
A nászutam Lengyelországban (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
A felvetett témák komorsága ellenére A nászutam Lengyelországban inkább olyan vígjátéknak tűnik, ahol a történelem szörnyűségeiből végül képesek tanulni a szereplők, és akármilyen komoly probléma is merül fel a kapcsolatukban, arra találnak megoldást. Persze lehet, hogy átvert engem az előzetes.
A tolmács
Ki ne akarná látni a méltán kedvelt rendezőt, Jiří Menzelt, amint pisztollyal a kezében bekopogtat a Toni Erdmann főszereplőjéhez, és egy SS-tisztet keres? Erre az alaphelyzetre épül a szlovák Martin Sulík filmje, amelyet a Berlinalén is vetítettek. A színészként is aktív Menzel egy olyan – a neve alapján egyébként magyar származású – férfit játszik, akinek a szüleit a nácik ölték meg, a Toni Erdmannból ismert Peter Simonischek pedig annak a férfinak a fia, aki annak idején parancsot adott a főhős szüleinek meggyilkolására.
A tolmács (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
Annyi az előzetesből is kiderül, hogy Menzel nem lövi le az ajtóban a másik férfit, legyen az bármilyen mogorva és ápolatlan. Ehelyett kedélyes road movie kezdődik a furcsa pár főszereplésével, amelynek a végére remélhetően mindketten megbékélnek nehéz múltjukkal, a pisztoly pedig marad a bőröndben.
Fügefa
Küzdelmes és nagyon bonyolult élethelyzetbe vezet Aalam-Warque Davidian önéletrajzi élményeken alapuló filmje. Az 1989-ben játszódó Fügefa főszereplője egy 16 éves etióp lány, aki az egész életét polgárháborúban élte le. Családjával azt tervezik, hogy Izraelbe menekülnek, ahol Mina anyja él, ez viszont azzal járna, hogy a lánynak el kell hagynia keresztény barátját, aki mindenáron megpróbálja elkerülni, hogy erőszakkal besorozzák katonának.
Fügefa (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
Davidian minden bizonnyal nehéz identitásdrámát mutat be, amelyet ugyanakkor csodálatos természeti képek tesznek a borzalmakon túl is sajátos szépségű filmmé. Egyáltalán nem vagyunk biztosak benne, hogy a történetnek jó vége lesz, de hát nincs mindennek jó vége az életben, különösen nem az etiópiai polgárháborúban.
Nemegyütt
Az elsőfilmes Emma Forrestnek nem akármilyen szereplőgárdát sikerült összetoboroznia több szálon futó romantikus-lelkizős filmjéhez. Kezdjük ott, hogy a Nemegyüttben együtt játszik Lola és Jemima Kirke, akik külön-külön is izgalmassá tesznek bármilyen filmet, közösen pedig fogalmunk sincs, mire lehetnek képesek. Pláne, ha melléjük tesszük A szürke ötven árnyalata szívtipróját, az ezúttal vélhetően hagyományosabb szexuális szokásoknak hódoló Jamie Dornant. És akkor még egy szót sem szóltunk olyan rutinos, vén rókákról, mint Billy Crystal és Ben Mendelssohn, akik ugyancsak itt vannak, és világlátott bölcsességgel mosolyognak a fiatalok lelki nyavalyáin.
Nemegyütt (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
A történet hőse Andrea, a gyógyuló alkoholista (Jemima Kirke), aki egyszer régen írt egy sikeres regényt, de azóta írói válságban senyved. Hátha a film végére újra leül a szövegszerkesztő elé! Billy Crystalon, a támogató rabbin nem fog múlni, de a szívzűrök még bekavarhatnak.
Hajnali ígéret
A tragikus sorsú Romain Gary önéletrajzi regényéből, A virradat ígéretéből már készült egy híres filmadaptáció: a veterán Jules Dassin rendezte 1970-ben, Melina Mercouri főszereplésével. Borítékolható, hogy az új változat szereposztásában sem kell csalódnunk, ezúttal ugyanis Charlotte Gainsbourg játssza a jég hátán is megélő, litván zsidó bevándorló asszonyt. Gary egyszerre írta meg az anyja történetét és a saját gyerek-, illetve ifjúkorát, benne a francia ellenállásnál szerzett háborús tapasztalataival. Ilyen erős alapanyagot csak elrontani lehet.
Hajnali ígéret (Forrás: 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál)
Abban viszont nemcsak Gainsbourg személye miatt bízhatunk, hogy a tapasztalt műfajfilmes, Eric Barbier nem fogja elpuskázni a lehetőséget. Erről győzhet meg minket a legrangosabb francia filmes díj, a César négy jelölése, na meg az, hogy az előzetes klasszikus vonalvezetésű, látványos és drámai adaptációt ígér.
RBG
Az lehet, hogy Ruth Bader Ginsburg neve Magyarországon teljesen ismeretlen, de az Egyesült Államokban szinte mindenki hallott már róla, sokan pedig egyenesen rajonganak érte. Különösen meglepő ez annak fényében, hogy nem popsztárról vagy valóságshow-szereplőről, hanem az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírájáról van szó.
Ginsburg útja igazán rögös volt a törvényhozás legmagasabb intézményéig: ukrán, illetve osztrák zsidó bevándorlók gyerekeként született Brooklynban, nehéz körülmények között nőtt fel. Jogi pályáján következetesen kiállt az emberi jogok érvényesítése mellett, liberális szemléletét pedig a Legfelsőbb Bíróságban is őrzi. Éveken át ő volt a bírósági csúcsszerv egyetlen női tagja, ami csak még inkább felszínre hozta karakán, konfliktusos természetét. A róla szóló dokumentumfilmben bizonyára annak ábrázolják a bírónőt, ami valójában: hidegvérű profinak és feminista ikonnak.
A 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál filmjeire és kísérőprogramjaira a jegyek november 14-től megvásárolhatók a www.zsifi.org oldalon, illetve a Művész és a Puskin mozik weboldalán.