Chansonok és balladák (x)

hirdetés | 2019. November 25.
Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatójának koncertajánlója a 2020. február 26-i hangversenyhez.

 

Nemzeti Énekkar (Fotó: MNF Csatlós Norbert)

„Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet szenteltem olyan hangverseny műsorok összeállításának, melyek egymástól távol eső műfajok ellentétekben gazdag kompozícióit vonultatja fel. A február 26-án felcsendülő hangversenyünk több kortárs darabjához, s azok keletkezéséhez is igen szorosan kötődöm. 2014-ben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy azzal a céllal szólítsak meg kiváló magyar komponistákat, hogy írjanak francia nyelvű (elsősorban szimbolista
versekre) vegyeskari műveket. Óriási öröm volt, hogy öt zeneszerzőnk is új alkotással állt elő, akik közül ezúttal Vajda János, Tóth Péter és Solti Árpád darabja is megszólal újra. Érdekes választás Tóth Péter művének szövege, aki Ravel Trois chansons című ciklusának második tételének textusát zenésítette meg, így természetesen elénekeljük Ravel remekművét is! A lírai jellegű sanzonok ellentétpárjai hangversenyünkön a drámai erejű balladák lesznek. A klasszikusnak számító Pápainé, vagy Hugo Wolf német nyelvű balladája mellett megszólal Pertis Jenő kompozíciója is. A Két háromszéki ballada a zeneszerző utolsó műve volt, s 2004-ben én magam dirigálhattam az ősbemutatót. A koncert során közreműködik Bizják Dóra zongoraművész, a Nemzeti Énekkar kiváló korrepetitora.
Úgy gondolom, hogy hangversenyünk fekete-fehér kontrasztokban gazdag műsora ritkán hallható válogatás, melyre szeretettel várjuk közönségünket!”

PRcikk_Bizják Dóra@MNFBerényi Gyula_768x432

Bizják Dóra Fotó: MNF Berényi Gyula

PRcikk_Somos Csaba@MNFBerényi Gyula_768x432

Somos Csaba Fotó. MNF Berényi Gyula

Chanson – erről a francia szóról legelébb talán egy füstös kávéház jut eszünkbe. Harmonikaszó, rekedtes hangú énekes. Párizs, Édith Piaf. De Debussyre is gondolhatunk. Dalait sanzonnak nevezte – a szó ugyanis pontosan ezt jelenti a szótár szerint: dal, vagyis ének, többnyire zongorakísérettel. A reneszánsz korban azonban a chanson alatt mindenféle világi művet értettek. Három- vagy négyszólamút, kizárólag énekesekre, vagy hangszerek közreműködésével, általában francia szövegre. Még korábban a trubadúrok (illetve az észak-francia trouverek) nevezték chansonnak egyszólamú (bár rögtönzött hangszerkísérettel előadott), szerelmes témájú énekeiket. Mit ért egy 20. századi vagy mai komponista chanson alatt? Ki ezt, ki azt. Nincs szabály. A koncert címében szereplő ballada esete hasonló. Chopin nevezett zongoraműveket balladának. Vagy Brahms. De mindenekelőtt ott vannak a népballadák, Angoli Borbála és társai. A híres népzenekutató, Vargyas Lajos a magyar népballadák jelentős részét középkori francia balladakölteményekre vezette vissza. Hogyan kerültek ide, a Kárpát-medencébe? Az út kalandos és nyilván van benne némi (balladai) homály. A koncert hallgatóját azonban ez aligha fogja zavarni.

Exit mobile version