Világhírű zeneszerzők, akikért királyok, cárok rajongtak

nlc | 2019. November 27.
A történelem legnagyobb zeneszerzői több száz éve alkottak, de zenéjüket ma is csodálattal hallgatjuk. A történelmet alakító királyokat, grófokat, cárokat hódítottak meg a zenéjükkel.

Csajkovszkij, Mozart, Handel, Vivaldi és Haydn – a komolyzene jelentős alakjai voltak, akik valami olyat hagytak az utókornak, amit azóta is kincsként őrzünk. Érzéseiket, gondolataikat mai napig érthető, átérezhető módon öntötték formába, amiért birodalmak uralkodói rajongtak.

Mozart

A bécsi Wolfgang Amadeus Mozart az egyik legmeghatározóbb klasszikus zeneszerző, karnagy és zongoraművész, igazi csodagyereknek számított. Első művét 6 évesen komponálta, amit édesapja, Leopold Mozart, érseki muzsikus jegyzett le – Mária Terézia már ekkor lenyűgözve hallgatta és személyesen fogadta. A fiára büszke Leopold korán felismerte Mozart tehetségét, és országhatárokon átívelő koncertkörutakat szervezett számára. Már gyerekként elismert és rajongott zenész volt, 11 évesen egész estés operát írt, és bármerre járt, lenyűgözte a hallgatóságot: Párizs, Bécs, Nápoly és Versailles legpompásabb udvaraiban, Londonban II. György előtt is zenélt.

Végigjárta Európát, és minden jelentősebb uralkodónál megfordult, akik rajongtak a csodagyerekért, de sikerei felnőtt korában is tartottak. A Varázsfuvola, a Don Juan, a Szöktetés a szerájból és a Figaro házassága csak egy töredéke leghíresebb műveinek. Zenéiben az olasz, a francia, valamint a német hangszerelést ötvözte, és szinte minden műfajban jelentőset alkotott. Írt többek között operákat, kantátákat, orgona- és zongoraműveket, versenyműveket és szonátákat, kamarazenei műveket, továbbá baletteket is.

Csajkovszkij

Pjotr Iljics Csajkovszkij, az orosz romantika és a zenetörténelem egyik legjelentősebb alakja. A hattyúk tava, a Diótörő, az Anyegin, valamint a Csipkerózsika műveit még az is ismeri, aki nem jártas a balettben és a komolyzenében. Csajkovszkij mérnök családba született, és egy ideig ugyan hivatalnokként dolgozott, a zene iránti szenvedélye 23 éves korában a felszínre tört, amikor Rubinstein tanítványává fogadta. A tehetsége hamar megmutatkozott, és a nagy érzelmi amplitúdókat megélő zeneszerző cári felkérésre rengeteg zeneművet komponált. Játszott Moszkvában, valamint Szentpéterváron, sorsát azonban megpecsételte szexuális irányultsága, saját neméhez vonzódott, emiatt több ideg-összeroppanása is volt.

Zaklatott lelkivilága zenéjében tükröződik, és műveinek hallgatása közben olyan érzelmi hullámvasútra szállhatunk fel, ami a lelkünkig hatol. Ahogyan életét, halálnak körülményeit is titkok szövik át a mai napig: öngyilkosságról, koleráról, és arzénmérgezésről is beszélnek. Zenéit nyugat-európai klasszikus stílusban írta, ami orosz zeneszerzőként kifejezetten szokatlan és megosztó volt. Életében számos kritikus és zeneszerző elítélte, zenéjét hisztérikusnak nevezték, és nem tartották elég férfiasnak. Persze, Csajkovszkijnak is megvolt a véleménye pályatársairól: Wagner és Brahms untatta, de Mozartot egyenesen istenítette, a zene Krisztusának nevezte.

Haydn

Franz Joseph Haydn, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, aki egy bognár fiaként jött a világra. Az amatőr zenész apa eredetileg papnak szánta Haydnt, de zenei tehetsége hamar a felszínre tört, és nemsokára már Bécsben énekelt egy egyházi kórusban. Ahogy kamaszodott, és elkezdett mutálni, kitették a kórusból, amit akkor ugyan szerencsétlenségként élt meg, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a komolyzene felé forduljon.

1750-ben már zeneszerzőként mutatkozhatott be, majd az Esterházy-udvar karnagya lett, de Angliában Bécsben, a svédeknél és Madridban is nagy sikert aratott. A Teremtés, az Évszakok és a Párizsi szimfóniák alkotójáért szabályosan versengtek az uralkodók, III. Károly spanyol király annyira rajongott a zenészért, hogy egy gyémántokkal kirakott arany szelencét is küldött ajándékba a zeneszerzőnek. De IV. Ferdinánd nápolyi király és II. Frigyes, porosz király is előszeretettel hallgatta a műveit. Nála tanult, ő vette szárnyai alá Beethovent is, akit nagy tehetségnek tartott.

Händel

Georg Friedrich Händel német származású barokk zeneszerző, az angolok mégis saját zeneszerzőjüknek vallják. Apja udvari borbély-seborvos, aki fiát orvosi pályára szánta, és olyannyira eltökélt volt tervét illetően, hogy fiának megtiltotta, hogy zenéljen. A kisfiú így kénytelen volt titokban, a padláson gyakorolni, de tehetsége nem maradt sokéig titokban: a herceg meghallotta orgonán játszani, és olyannyira megtetszett neki, hogy Händel apját jobb belátásra bírta fia leendő szakmáját illetően.

Händel első operáját 1705-ben mutatták be, később Róma, Nápoly, valamint London legelőkelőbb udvaraiba is meghívták. A lobbanékony, jó kedélyű, olykor goromba modoráról is ismert zeneszerző idejének jelentős részét Angliában töltötte, korának ünnepelt sztárja volt, akiről még életében viaszszobor készült, a temetése pedig a Westminster Apátságban zajlott. Leghíresebb művei közé tartozik az Orlando, a Saul, az Izrael Egyiptomban és a Messiás, példaképe volt Mozartnak, Beethovennek és Haydnnak, Stuart Anna udvarában kitüntetett hely illette meg, aki magas, évente 200 font járadékot adott Händelnek. I. György is rajongott érte, és később az aacheni béke megünneplésének alkalmából is Händelt kérték fel egy zenemű megkomponálására. Beethoven mindannyiuk mesterének, a legnagyobb zeneszerzőnek nevezte.

Vivaldi

Antonio Lucio Vivaldi velencei barokk zeneszerzőt apja tanította meg hegedülni, aki a velencei Szent Márk Székesegyház hegedűse volt. Koraszülöttként sokat betegeskedett, így főként otthon tanították, és bár papnak tanult, nem gyakorolta sokáig hivatását. Helyette a Pio Ospedale della Pietà árvaházban tanított, amit előszeretettel látogattak a nemesek, így Vivaldi értékes kapcsolatokat építhetett, amikkel megalapozhatta karrierjét.

Első operáját 35 évesen vitte színpadra, és alig telt el néhány év, Milánó, Firenze, Róma valamint Mantova színházainak ünnepelt zeneszerzőjévé vált. XIII. Benedek pápával is találkozott és Fülöp herceg udvarában is szolgált, de a bécsi uralkodó, VI. Károly császár is szerette a zenéjét. IV. Frigyes, Dánia és Norvégia királyát is lenyűgözte a zeneszerző tehetsége, akinek művei nem ismertek országhatárokat. Életének egyik fő műve a Négy évszak, zenéit ma terápiás célokra is használják.

Exit mobile version