Aggasztó dolog derült ki az aszfaltról egy friss kísérlet során. Amerikai kutatók kimutatták, hogy napsugárzás hatására a bitumenből több ezer potenciálisan mérgező anyag oldódik ki. Azt még vizsgálni kell, hogy ezek közül mennyi jelent tényleges veszélyt az egészségünkre, de mivel a bitumen egy kőolajszármazék, a felfedezés nem sok jóval kecsegtet.
Az aszfalt csak egy példa arra, mennyi olyan vegyület vesz körül minket a mindennapokban, amelyek hosszú távon súlyos egészségkárosodást okozhatnak. Mutatunk néhány olyan hétköznapokban előforduló anyagot, amelyekről már elég bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy a saját és a családod érdekében jó messzire elkerüld őket.
1. Formaldehid
A formaldehid hallatán sokan kapásból egy laboratóriumra vagy tartósított holttestekre gondolnak. Vizes oldata, a formalin kiválóan megakadályozza a sejtek és szövetek lebomlását, de a formaldehid jó eséllyel ott van a te otthonodban is. Használják matracokban és párnákban, ruhákban, mosószerekben, a leggyakrabban pedig a körömlakkok kapcsán esik szó róla. Nemcsak allergiás reakciókat képes kiváltani, hanem potenciális rákkeltő.
Ha körömlakkot választas, kerüld azt, amelyikben formaldehid van (Fotó: Pexels)
Ha körömlakkot választasz, arra is figyelj, hogy ne legyen benne a „mérgező trió” másik két tagja: a terméketlenséggel összefüggésbe hozott dibutil-ftalát (DBP), valamint az agyat és az idegrendszert károsító toluol különböző vegyületei. Szerencsére egyre kevesebb termékben használják ezeket, de mindig olvasd át az összetevők listáját.
2. Triklozán
Antibakteriális, vírus- és gombaölő hatása miatt elsősorban a kozmetikai cikkben használják, megtalálható a folyékony szappanokban, tusfürdőkben, habfürdőkben, dezodorokban, samponokban, és – ami a legnagyobb figyelmet kapja – a fogkrémekben.
A fogkrémben is lehet triklozán (Fotó: Pexels)
A triklozán hosszú távon befolyásolhatja a hormonrendszer működését, hatással lehet a magzat fejlődésére, a pajzsmirigy működésére, de rákbetegségekkel és májkárosodással is összefüggésbe hozták. A fogkrém esetében az is kockázat, hogy elpusztíthatja a száj hasznos baktériumait, lenyelve pedig a bélflórát károsíthatja.
3. Ftalátok
A nehezen lebomló ftalátok zömét a műanyagok lágyítására használják, számos termékben megtalálhatók. Jelen vannak például a műszaki cikkekben, kábelekben, a zuhanyfüggönyben, de a gyermekjátékokban és a kozmetikai cikkekben, sőt a csomagolás révén az élelmiszerekben is. Egyes fajtái károsítják a gyerekek fejlődését, a hormonrendszert és a szaporodási képességet, kapcsolatban állhatnak a férfiak termékenységi problémáival. A ftalátok át tudnak jutni a méhlepényen, így már az anyaméhben károsíthatják a magzatot.
Gyerekjátékokban is lehetnek káros ftalátok (Fotó: Pixabay)
2016-tól az unióban korlátozzák a DEHP (bisz(2- etilhexil)-ftalát), a BBP (benzil-butil-ftalát), a DBP (dibutil-ftalát) és a DIBP (diizobutil-ftalát) használatát, de a szürke- vagy feketeimportból származó, távol-keleti termékekben még simán lehet belőlük.
4. Biszfenol A (BPA)
A biszfenol-A-t, ismertebb nevén a BPA-t műanyagok gyártása során használják, megtalálható a műanyag edényekben, ivópalackokban, konzervek és üdítős dobozok belsejében, sporteszközökben, de még a pénztári bizonylatok bevonatában is. Már alacsony koncentrációban is kockázatos a gyerekek és a magzat fejlődésére, rákkeltő hatása lehet, de felelőssé tehető a hormonális zavarokért, a cukorbetegség, az asztma, a koraszülések és a szívbetegségek kialakulásáért.
A BPA-t ugyan már nem lehet használni a cumisüvegekben, de a helyettesítő anyagok is veszélyesek (Fotó: Pixabay)
Bár Európában már 2011-ben betiltották használatát a cumisüvegekben, más termékekben – kulacsokban, ételtárolókban – továbbra is megtalálható. Az sem túl jó hír, hogy a BPA helyettesítésére használt más biszfenolok (például a BPS és a BPF) szintén egészségkárosítók, genetikai rendellenességeket okozhatnak.
5. Paraffin
A paraffinviaszt a kőolajból nyerik, és már a 19. század elején használták gyertyakészítésre, mivel bevált és olcsó alapanyag. A gond csak az, hogy hosszú távon káros lehet az egészségre. Amerikai kutatók laboratóriumban vizsgálták meg az égő gyertyák füstjét, és arra jutottak, hogy a paraffinból készült gyertyák használata során tüdőrákkal, valamint az asztmával összefüggésbe hozható káros anyagok kerülnek a levegőbe, például a toluol és a benzol.
Káros anyagok szabadulnak fel paraffinos gyertya égése során (Fotó: Pexels)
Alkalmanként egy-egy paraffin alapú gyertya meggyújtása nem jelent veszélyt, ám aki rendszeresen, egy rosszul szellőztetett fürdőszobában élvezi a gyertyafényt, annál okozhat problémákat. A kutatók azt tanácsolják, hogy inkább méhviaszból vagy szójából készült gyertyákat használjunk, mert ezek nem bocsátanak ki káros kémiai anyagokat.
6. Oxibenzon
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos védeni magunkat a bőrrákot okozó napsugaraktól, vagyis kenjük be magunkat naptejjel. A kémiai fényvédők anyagai beszívódnak a bőrbe, és beszivároghatnak a véráramba is, ami nem elhanyagolható probléma, ha olyan naptejet használunk, amelyben ártalmas anyagok is vannak. Márpedig sokban van, az eddigi adatok szerint a legnagyobb kockázatot az oxibenzon és az oktinoxát jelenti. Előbbi ösztrogénként viselkedik a testünkben, továbbá allergizálhat, és felhamozódik a szervezetben. Az oktinoxát a pajzsmirigyhormonokra és a szaporító szervekre hat, különösen a gyerekek és a terhes nők esetében kell óvatosnak lenni vele.
Kerüld az oxibenzon és az oktinoxát tartalmú fényvédő krémeket (Fotó: Pexels)
A kémiai fényvédők közül az eddig vizsgálatok szerint az avobenzon számít a legbiztonságosabbnak. Attól mindenkit óva intünk, hogy az esetleges kockázatok miatt ne használjon naptejet, és rákvörösre égjen a strandon. Inkább válassz biztonságos terméket – lehetőleg kenhetőt, amelyet nem fogsz belélegezni, mint a spray-t –, a déli órákban pedig ne menj napra.
(Kiemelt kép: Robert Daly / CAIA IMAGE / Science Photo Library via AFP)