Szinte észrevétlenül hatja át az életünket és hat az érzelmeinkre. Hogyan élik meg ezt azok, akik valóban minden nap szembesülnek a kérdéssel, akik kisebbségben élnek, és hogyan éljük meg mi, akik többségben élünk? Az Átrium a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházzal közösen egy fontos, és csak felületesen kibeszélt témának veselkedett neki Trianon századik évfordulója alkalmából: hogy élünk és érzünk mi, magyarok együtt és külön-külön határon innen és túl? Nem történelmi távlatból, hanem itt és most, a saját bőrünkön tapasztalva, örökölve a sorsunkat.
Az előadás nem színdarab alapján készül. A szabadkai társulat öt tagja – Búbos Dávid, Fülöp Tímea, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor és Verebes Andrea –, valamint az Átrium csapatából három színész – Alföldi Róbert, Kovács Máté és Péterfy Bori – az elejéről kezdték a feldolgozást. A számos megélt személyes Trianon-történet megismerése mellett segítette a munkát Ungváry Krisztián történész is, aki a korszak szakértőjeként tisztázott ki néhány kérdést, és hozott érdekes személyes történeteket a trianoni időkből.
A előadás végül az alkotók történeteiből és a próbákon történt improvizációkból és tematikus jelenetekből készült el a szabadkai társulatot vezető Urbán András rendező és Ugrai István dramaturg munkája nyomán. A trianoni csata így egy teljesen friss és jelenidejű színdarab lett, amely a nemzeti identitás megélése mellett a helyzet politikai és emberi mindennapjainak lehetetlenségét, az egész helyzet gyarlóságát vizsgálja.
A trianoni téma jellegzetes zenei műfajaiban Szerda Árpád készített dalokat az előadáshoz, amelyet háromtagú zenekar játszik élőben az Átrium színpadán. Az operettből, a korabeli sanzonokból és az irredenta zenei hagyományokból is merít az előadás zenei világa, hiszen a nemzeti sírva vigadás az egyik, ami biztosan összeköt bennünket, magyarokat.
A trianoni csata bemutatója március 12-én lesz az Átriumban.