Trend, hogy mindent újra elővesz a játék ipar. Kicsit szebb, sokkal drágább és aktualizáltabb formában téve vissza a vásárlók elé, ami természetes is, de nagyon kevés játék éli túl az online cunamit, és szinte alig van olyan szórakoztató időtöltésre alkalmas, az egész család számára izgalmas játék, ami még drasztikus növekedést is tudott produkálni az elmúlt évek offline világában. A LEGO azonban pont ilyen. Nem hiszem, hogy komplex hatása néhány mondatban megfejthető, de az biztos, hogy kultúrákon átívelő sajátossága az a félelmetes variabilitás, ami jellemzi. Az Eiffel-torony megépítésének lehetőségétől a Range Roveren keresztül a Bonsai fáig sajátos misztériuma, hogy azt is magával tudja ragadni, aki bitekben képes már csak leképezni a világot.
A LEGO játékkal nőttünk fel. Láttuk a korai szetteket, amik kicsik voltak, egyszerű történeteket meséltek el, és nem is akartak igazán többek lenni, főleg a 80-as évek szürke, gyenge minőségű játékai között. Nem kellett sokat mutatniuk, mert nem volt igazi ellenfelük. Aztán megindult a világ játékgyártása és a profizmus egyre jobban tette próbára a biznisz nagyágyúit. A robottá hajtogatható autók (transformerszek), aprócska videójátékok, az igaziakra egyre jobban hasonlító, patronos pisztolyok, puskák között is meg tudott maradni a LEGO frissessége. Minden új szett máig vissza tudja hozni az adrenalinnal teli építés örömét, és aztán azt is, hogy a késztermék szobadísz és teljesítmény egyben, pláne ha értő szemek csillogásában látjuk viszont az elismerést az összerakott csodák kapcsán.
Mint gyakorló szülő, a covid alatt együtt, vagy részben együtt raktam össze közepes méretű szetteket. Néha napokig ültem egy LEGO Mustang vagy LandRover mellett és volt időm a néha bekapcsolódó, cseperedő gyerekem kedves kontárkodása mellett bőven elgondolkozni, hogy mi az, amit a LEGO hozzá tud tenni ahhoz, amit ma a képességfejlesztés, oktatás, nevelés, felkészítés, szórakoztatás, személyiségfejlesztés ökoszisztémáján túl szeretnénk a lehető legkevesebb izzadsággal átadni a gyereknek. Egy olyan világra felkészítve, amiben a mai környezet is egyre nehezebben értelmezhető, de mi folyamatosan előre próbáljuk látni a jövőt és elő akarjuk rágni gyerekeinknek azt, amit meg kéne emésszenek, hogy talpon tudjanak maradni, de mi is csak éppen – éppen értünk. Sok válasz van, de talán egy fogja meg a legjobban a lényeget.
Mivel minden az online világba próbálja behúzni az utódainkat, teljesen megkérdőjelezve az offline világot, mi más tudja megadni az online világból a kaput kifelé az offline-ba ha nem annak 3D-s kiterjedése. Ha megelégelve a képernyő előtt töltött időt, tudunk szellemi aktivitást, kreatív képességeket fejlesztő és manuálisan is stimuláló feladatot adni gyerekeinknek úgy, hogy a karakterek, színek, síkok, törvényszerűségek, legalább gondolatban azonosak, de virtuálisan tágíthatóak a fizikai valóságunkban, akkor van visszaút onnan, ahová a világ bekényszerít minket nap mint nap. A LEGO Minecraft ennek a tökéletes leképezése, online a képernyőn, és utána élőben az asztalon. Nem a témát vettük el, hanem a kereteket alakították át. Napjaink egyik leginnovatívabb és legsikeresebb videojátékának ünneplése ez a kollekció. Az autentikus Minecraft karakterek mellett a kockák is megragadják a kreatív építőjáték összes akcióját és történetét, és egyenesen (vagy inkább „szögletesen”) a gyerekek kezébe adják azokat. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ha a játék beindul, a téma könnyedén változik, és a Minecraft vasgólem erődje pillanatok alatt alakul át a Mikulás karácsonyi sütigyárává.
