Öt királyi szerelmi történet, amiről még lehet, hogy nem hallottál

1. Judit wessexi királynő és Baldwin gróf

Volt időszak, amikor Anglia területén hét királyság volt, Northumbria, Mercia, East Anglia, Essex, Kent, Sussex és Wessex, és viking hódítás komoly fenyegetettséget jelentett. Hogy megerősítse királyságát, Æthelwulf, Wessex uralkodója 856-ban feleségül vette II. Károly király lányát, a mindössze 12 éves Juditot. Ő lett első nő, akit Wessex királynőjévé kentek fel. Amikor új férje alig két évvel később meghalt, nem maradt özvegyen, egyes források szerint feleségül vette őt férjének előző házasságából született fia, Æthelbald.

Ám néhány évvel később Æthelbald is elhunyt, Judit pedig mindössze 16 évesen visszatért Nyugat-Franciaországba, apja pedig zárdába küldte, igaz, a lánynak esze ágában sem volt apácaként leélni az életét. Hogy pontosan hogyan ismerkedett össze Baldwin gróffal, azt nem tudni, ahogyan arról is ellentétes vélemények vannak, hogy saját döntése volt, hogy követi vagy esetleg elrabolták. Ami biztos, a frank király nem örült a kapcsolatuknak, ezért inkább megszöktek, az uralkodó pedig csak akkor bocsátott meg nekik, amikor felmerült, hogy Baldwin összefoghat a vikingekkel. 

Miután a pár visszatért Nyugat-Franciaországba, Baldwin nemesi rangot kapott, Flandria márkija lett, feleségével pedig a királyhoz hűen uralkodtak  a hozzájuk tartozó területeken és sikeresen visszaverték a viking támadásokat.

2. Anna yorki hercegné és Jakab yorki herceg

Lady Anne Hyde édesapja fontos pozíciót töltött be az angol király mellett, a fiatal lány pedig egy testvérével együtt udvarhölgyként szolgált. Anne Hyde kegyeit sokan keresték, volt olyan nemes ifjú, aki iránt ő is gyengéd érzelmeket táplált, majd amikor Mária orániai hercegnőt elkísérte Párizsba, megismerkedett fivérével, Jakabbal, aki megígérte neki, hogy nőül veszi.

Amikor Anna várandós lett, az esküvőt nem lehetett tovább halasztani. És 1959 november 24-én Breda városában titokban összeházasodtak, majd amikor az angol monarchia restaurálását követően a királyi család hazatért száműzetéséből, egy hivatalos ceremónia keretében is esküt tettek.

Ugyan voltak, akik kedves szavakkal illeték Jakab feleségét, de nem volt mindenki jó véleménnyel, életére pedig az is árnyékot vetett, hogy férje hűtlen volt. Ennek ellenére nem akart elválni tőle, és nyolc gyermekük született, igaz, közülük csak két lány érte meg a felnőttkort. Anna utolsó gyermeke világra jötte után alig pár héttel, harmincnégy évesen elhunyt. Férje csak ezt követően került trónra, akit a dicsőséges forradalom után Annával közös lányuk, Mária követett az uralkodók sorában.

3. Luxemburgi Jacquetta és Sir Richard Woodville

I. Péter, Saint-Pol grófjának legidősebb lánya 17 évesen ment férjhez IV. Henrik angol király fiához, Jánoshoz, Lancaster hercegéhez. Ugyan a férfi volt ekkor a trón várományosa, két évvel később elhunyt. A fiatal özvegy nem maradt magányos, beleszeretett a férje szolgálatában álló Richard Woodville-be. VI. Henrik engedélye nélkül azonban nem házasodhattak össze, és tartva attól, hogy ezt nem kapják meg, titokban kötötték össze az életüket.

Persze később fény derült arra, hogy megesküdtek, és ennek meg is lettek a következményei, de alapvetően jó körülmények között éltek, Jacquetta megtarthatta rangját, a vele járó anyagi juttatásokat is, férje pedig katonaként bizonyított. A házaspárnak összesen tizennégy gyermeke született, legidősebb lányukat, Erzsébetet 1464-ben feleségül vette IV. Eduárd angol király, de sajnos tragédia is sújtotta a családot, Sir Richard Woodville-t és egyik fiukat 1469-ben lefejezték miután egy csatában fogságba estek.

4. Akkói Johanna és Ralph de Monthermer báró

Akkói Johanna I. Eduárd és Kasztíliai Eleonóra gyermekeként született 1271-ben, és anyai nagyanyjánál, Ponthieu grófnőjénél nevelkedett. Mindössze 18 éves volt, amikor férjhez adták egy nála majdnem harminc évvel idősebb nemeshez, Gilbert de Clare-hoz. A házaspárnak négy gyermeke született mielőtt Gloucester grófja 1295-ben meghalt volna. Ugyan más uralkodóházakba is beházasodhatott volna ezután, Johanna a szívére hallgatott, és másodjára igaz szerelemből ment férjhez, elhunyt férje kíséretének egy tagjával, Ralph de Monthermerrel kötötte össze az életét.

Ezzel kivívta édesapja, a király haragját, De Monthermert bebörtönözték, Johannétól pedig elvették a földjeit. Szerencsére a hercegnőnek sikerült meggyőznie I. Eduárd, hogy fogadja el döntését, így férjét szabadon engedték, illetve grófi címet is kapott. A házaspárnak három gyermeke született, Akkói Johanna 1307-ben, 35 éves korában hunyt el.

5. Valois Katalin angol királyné és Owen Tudor

Valois Katalin, VI. Károly francia király és Bajor Izabella királyné lányaként született, és ugyan csecsemőkorában odaígérték IV. Henrik angol király fiának, ám az uralkodó hirtelen halála félbeszakította a házassági tárgyalások befejezését. V. Henrik végül apja óhajának engedelmeskedve feleségül vette Katalint.

A házaspárnak egyetlen gyermeke született, VI. Henrik mindössze kilenchónapos volt, amikor V. Henrik elhunyt egy franciaországi ütközet alatt. A 20 éves Katalin nyilván nem maradhatott örökké özvegy, és biztos, ami biztos alapon a parlament egy olyan törvényt hozott, amely megtiltotta, hogy beleegyezés nélkül újra férjhez menjen.

Nem sokkal később viszonyba kezdett Owen Tudorral, egy walesi tisztviselővel és földbirtokossal, ám azt nem akarták nagydobra verni, mivel választottja igencsak rangon aluli volt. Így nem is tudni, hogy összeházasodtak-e vagy nem, ami biztos, összesen öt gyermekük született. Miután Katalin meghalt, Owen Tudort börtönbe zárták, viszont unokájuk, VII. Henrik lett a Tudor-ház első uralkodója.

(via)