Bizonyos szájvizek nemcsak fertőtlenítésre, hanem gyógyszeres kezelés kiegészítésére is alkalmasak, ha a szájzug bereped, vagy a protézis viselése kisebb fertőzéseket okoz. Az antibakteriális hatású készítmények használata azonban soha nem helyettesítheti a rendszeres fogmosást!
A parodontológiában a chlorhexidin kivételével alig akadt olyan szájöblítő szer, amelynek alkalmazása klinikailag igazolható módon javította volna a fogmosás hatékonyságát vagy csökkentette volna az ínygyulladást. A legtöbb szájvíz elsősorban kozmetikum, amely elősegíti az üde lehelet és a jobb közérzet fenntartását. Az antimikrobás hatású kémiai hatóanyagot tartalmazó készítmények között a chlorhexidin tartalmúak kiváló plakkgátló hatással bírnak, bár sajnálatos módon komoly fogelszíneződést okoznak és fokozzák a fogkőképződést. Ezért ezek tartós használata nem ajánlott.
A leggyakoribb természetes anyagok – melyek hatóanyagaikkal fokozzák a szájvíz hatását – a menta, a kakukkfű, a kamilla, a mirrha, a zsálya, a szegfűszeg, az eukaliptusz, a cserszömörce, az ánizs és a timol. Gyermekeknek is készül szájvíz eper és málna ízben, de tartalmaz a szer kamillát és pisztáciát is.
A mechanikus plakkeltávolítás (azaz a fogmosás) helyett csak nagyon ritkán, speciális esetekben indokolt a kémiai szereket tartalmazó készítmények alkalmazása:
• szájüregi műtétek után
• súlyos betegségek esetén (pl. elesett állapot, ágyhoz kötöttség)
• magas láz vagy gyógyszerek hatására létrejött szájszárazság esetén
• gyógyszerek okozta ínygyulladás esetén
• egyes fogszabályozók kezelési fázisa idején
• egyes nehezen tisztítható fogpótlások esetében