Bár léteznek parfümök, amelyek egyetlen illatanyagból állnak, a legtöbb esetben mégis öt-tíz, de akár több száz alkotóeleme is lehet egy parfümnek. Mindezek az illatanyagok növényi és mesterséges eredetűek. Az utóbbiak elsődlegesen – a rendkívül magas áruknak és az állatvédő mozgalmaknak köszönhetően – az állati eredetű összetevőket (mint az ámbra, a cibet vagy a pézsma) hivatottak kiváltani.
Már a parfümhasználat hajnalán is a növényi illatanyagoké volt a főszerep, a fás eredetű mirhát és tömjént használták környezetük és önmaguk illatosítására az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is. A rózsa elterjedését a perzsáknak köszönhetjük. Bár az azóta eltelt néhány ezer év alatt történt egy s más a világban, mindhárom illat a mai napig őrzi előkelő helyét a parfümalapanyagok képzelt rangsorában.
Függetlenül attól, hogy virágos, gyümölcsös, citrusos vagy keleties illatot választunk, néhány összetevő majd mindegyikben előfordul, vagy főszereplőként, vagy nélkülözhetetlen statisztaként. A klasszikus illatpiramisok minden szintjén állhatnak, legtöbbjüket mégis a nemes szív- és alapillatok között találjuk.
Rózsa – a klasszikus
Franciaországban, Bulgáriában, Marokkóban és Egyiptomban ma is hatalmas területeken termesztik a parfümgyártás egyik legrégebbi és máig talán leggyakoribb alapanyagát, a rózsát. A rózsaszirmok tömegének egy ezreléke a belőlük kinyerhető rózsaolaj, amelyet még tovább tisztítva kapják meg az úgynevezett abszolút olajat, amely a kevésbé tömény olajnak csupán pár százaléka. Érdekes, hogy használata erősen divatfüggő, a parfümgyártás hosszú évtizedekig is képes a háttérben tartani (ám akkor sem nélkülözni), aztán újra és újra előtérbe kerül. Köszönhetően annak is, hogy rengeteg fajtájából különböző technológiákat alkalmazva nagyon sok „illatárnyalat” nyerhető, a klasszikus virágos mellett gyümölcsös, zöld vagy mézes „felhangokkal”. A prémium kategóriás Chloé is a rózsát ünnepli, a rózsa modern eleganciáját hirdeti. Az ezüst, a klasszikus üveg, a kézzelkészített szalag és a parfüm halvány rózsaszín árnyalata tökéletesen passzol az illathoz.
Jázmin – a színtiszta nőiesség
A törékeny, hófehér jázmin illata önmagában is lenyűgöző, de az egyik legjobban társítható alapanyag a parfümkészítés során, így érthető, szinte kihagyhatatlan, ha virágos, nőies illat készítése a cél. Az abszolút jázmin a három legdrágább illatanyag egyike. Egy hektáron megközelítőleg 250 kilogramm virágszirmot lehet begyűjteni, és ennek néhány tized százaléka a színtiszta olaj. A Christian Dior ház által 1991-ben piacradobott Dune két évvel később elnyerte a legjobb női parfümnek járó elismerést, és máig őrzi hatalmas sikerét a nők körében. Egyike azoknak a parfümöknek, amelyek nem a klasszikus fej-, szív- és alapilatok együttese, hanem egyenrangúan kezeli az összetevőket, köztük a jázmint.
Írisz – a föld rejtekéből
Több száz íriszfajta gyönyörködteti a szemünket, ám közülük mindössze három fajtát (Iris pallida, Iris germanica és Iris florentina) használ a parfümipar. És annak sem a virágát, hanem a rizómáját, azaz gyökértörzsét. A világon egyedülálló módon Firenzében a mai napig a régi kézműveshagyományok szerint termesztik és dolgozzák fel a város jelképének számító nőszirmot. Meghatározott ideig „híznak” a földben a gyökértörzsek, amelyeket kézzel húznak ki. Az sem mindegy, hogy mikor, ugyanis július és szeptember között a legmagasabb az illatanyag-koncentráció a növényben. Kézzel tisztogatják, hántolják a gyöktörzsdarabokat, majd következik a szárítás és az évekig tartó érlelés, mielőtt kinyerik belőle a néhány ezreléknyi olajat. A Prada Infusion d’Iris illata a nevében utal az olasz parfümkészítés hagyományára. Bár a parfüm előállítása során a legmodernebb technológiát alkalmazzák, az írisz gumójából ma is a klasszikus módon – 6 hónapig tartó áztatás alkohollal teli kádakban – nyerik ki az illatot.
Szantálfa – a megbízható
Sokan azt hiszik, hogy a szantálfa a keleti, testes illatok alapanyaga, holott könnyed, friss parfümök alapillatai közt éppen úgy megtalálható. A szantálfaolaj Indiából és Indonéziából érkezik a parfümkészítő műhelyekbe. Az élősködő fa fűrészporából vagy forgácsából a helyiek két kezi munkával nyerik ki az illóolajat. Illata nagyon tartós, akár napokig is érezhető. Alapillatként a parfümöknek legalább a fele tartalmazza az igencsak borsoso ára ellenére is. A hamarosan 90. születésnapját ünneplő ( 1921-ben látott napvilágot) Chanel Nº 5 alapillatai között is helyet kapott a szantálfa. Nem mindenki tudja, hogy mit jelent a parfüm nevében az ötös szám. Coco Chanel az Ernest Beaux által kreált 5 változatból választotta ki, és mivel ez a szám a szerencseszáma volt, nem volt kérdés, hogy különleges fantázianév helyett ezt az egyszerű nevet fogja viselni a divattervező első illata.
Ilang-ilang – karakteres
Púderes, virágos minőségi parfümök szívillatai között nagyon gyakran megtaláljuk az ilang-ilangot. Az ázsiai fa virágának leszedését pontosan kell időzíteni, ugyanis az illata nem jelenik meg azonnal, csak késleltetve, jóval a bimbó kinyílását követően. A szirmokat a leszedésük után haladéktalanul desztillálják a tökéletes végeredmény érdekében. Jean Paul Gaultier a nevét viselő első illata készítésekor időtálló, meglepően nőies, mégis modern illatra vágyott. A fémhengerbe csomagolt meghökkentően eredeti üveg egy igazi forradalmi illatot rejt. Szinte törvényszerű, hogy az összetéveszthetetlen parfüm szívillatai között ott szerepel az ilang-ilang.