A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Egy elszánt nő, aki változtatni akar a külsején, szinte bármilyen kínzásnak hajlandó alávetni magát a cél érdekében. Pontosan így volt ez régen is. Nem egy fura szépségápolási eszközt köszönhetünk például egy lengyel üzletembernek, aki Maksymilian Faktorowiczként született, de Max Factor néven alapított ma is menő, nemzetközi kozmetikai márkát.
Naivnak, komikusnak, helyenként akár horrorisztikusnak is tűnhetnek ezek a masinák és eljárások, ám 80-100 évvel ezelőtt a nők ezektől várták, hogy szebbek lesznek…
A múlt század harmincas éveinek találmánya, az arcporszívó pontosan arra volt hivatott, amit a neve is sejtet, nevezetesen, hogy egyszerűen kiszippantsa a pórusokból az eltömődéseket, szennyeződéseket.
Max Factor, született Maksymilian Faktorowicz, lengyel üzletember, a nevét viselő kozmetikai márka alapítója alkotta meg a szépségmikrométert. A fémből készült szerkezettel milliméteres pontossággal mérhetők az arc egyenetlenségei, melyeket aztán sminkkel korrigálni lehet.
Szintén Max Factor találmánya volt a jégkockamaszk. Eredetileg hollywoodi sztárok számára fejlesztette ki, az volt a rendeltetése, hogy elmulassza a fejfájást és eltüntesse az arcról a fáradtság, másnaposság jeleit.
Az orrvédővel kombinált napszemüveg arra szolgált, hogy a szemek védelme mellett megóvja az orrot a leégéstől. Nem nehéz elképzelni persze, milyen tekintetek fogadhatták azt, aki egy napsütéses napon ezt viselte.
A szájstencilt a száj tökéletes formájúra festéséhez használták. Függetlenül az ajkak természetes vonalától.
Ezt a masinát arra találták ki, hogy már azelőtt kimutathatók legyenek az arcon keletkező ráncok, mielőtt szabad szemmel láthatóvá válnának. Paranoiások előnyben.
A glamúrsisak nevű alkalmatosság az 1940-es években született meg. A sisak alatt csökkentették a légnyomást, alpesi körülményeket szimulálva, ennek hatására állítólag egészségesebbé, rózsásabbá vált az arcbőr.
Ez sem egy korabeli horrorfilmből való jelmez, hanem egy szépítő sisak, melyet elektromos áram segítségével melegítettek fel, hogy serkentsék a vérkeringést, és így felfrissítsék a bőrt.
Madam Rowley arckesztyűje az 1800-as évek végének népszerű szépítőeszköze volt, melytől hibátlan arcbőrt reméltek a használói. Az indiai gumiból készült maszk működési elve azon alapult, hogy az arc beizzadt alatta, ezáltal távoztak belőle a méreganyagok. Különféle kencékkel és orvosi készítményekkel kombinálva is alkalmazták, oly módon, hogy miután azokat felkenték a bőrre, ráhúzták a maszkot, és egész éjszakára rajta is hagyták.
A szoros pántokkal a fejre erősíthető orrkupak nem kevesebbel kecsegtetett, mint hogy rendszeres viselés mellett átformálja az orr alakját. Kései leszármazottja az orrpillangó.
Ezt a nem túl bizalomgerjesztő küllemű fémkeretet azok számára tervezték, akik gödröcskés arcot szerettek volna. A mesterséges gödröcskék mellé persze kaptak néhány csíkot is az arcukra, de sebaj!
Mivel a tokaplasztika akkoriban még nem létezett, 100 évvel ezelőtt az amerikai Eugene Mack professzor görgős tokakisebbítő masinájára hagyatkozhattak azok, akik a tokájuktól szerettek volna megszabadulni.
És íme, a mellplasztika korabeli alternatívája, a mellnagyobbító lufi. Nem, nem a ruha alá kellett behelyezni felfújt állapotban, ehelyett azt ígérték a nőknek, hogy ha szorgalmasan fújják a lufit, attól megnő a mellkasuk térfogata és ennek következményeképp a kebleik is dúsabbak lesznek.
