Számos kozmetikai termékben, köztük arctisztítókban, testradírokban, de még fogkrémekben is megtalálhatóak a leggyakrabban polietilénből készült mikrogyöngyök. Ezek azok, amik segítségével bőrünk pihe-puha lesz – a tavak, tengerek és óceánok pedig még szennyezettebbek. A polietilén mellett – amiből egyébként a műanyagpalackok is készülnek -, polipropilénből, polisztirolból és polimetil-metakrilátból is előállítják, de az összetevőknél a nylon, a PET, a PTFE és a PMMA elnevezések esetén is ilyen jellegű műanyaggal találkozunk.
Az öt milliméternél kisebb, gyakran szemmel észre sem vehető méretű összetevők előnyös tulajdonsága, hogy nagyobb méretekben alkalmasak a bőrfelület gyengéd tisztítására vagy épp arra, hogy leszedjék a lepedéket fogainkról. Mivel az anyag jól színezhető, a kozmetikumok kinézetén sokat tudnak javítani, használatukkal pedig kellemesebb lesz azok állaga, textúrája. Épp ezért vannak jelen például rúzsokban, szemfestékekben is. Használata széles körben elterjedt, alacsony- közép és magas árkategóriában épp úgy találkozhatunk vele.
A világ vezető országai közül azonban néhányan már kezdenek észbe kapni, ugyanis gyakran olyan kicsi a méretük, hogy a szennyvíztisztító telepek berendezései sem tudják kiszűrni, így azok továbbjutnak a természetes vizekbe, ahol aztán összegyűlnek, lerakódnak és ott is maradnak. Hosszútávon káros hatással van a biodiverzitásra és az ökoszisztémára. Érdemes belegondolnunk, hogy az apró műanyagok a táplálékláncba is bejutnak, tengeri emlősök, halak és madarak gyomrában is megtalálták már – innen pedig csak egy lépés és máris a vasárnapi ebéd főfogásává válnak.
Amerika néhány államában 2015-ben indult el a mikrogyöngyök használatának szigorítása, 2018 júliusától pedig föderatív szinten is tiltva lesz a kozmetikumokban való használata. A nem vényköteles gyógyszerek gyártói még egy év haladékot kapnak, nekik 2019 júliusáig kell megoldaniuk a műanyagoktól való mentesítést, máskülönben nem hozhatják az érintett termékeiket forgalomban.
Amerika mellett Kanadában is tettek már hasonló lépéseket, Európában pedig még csak most kezdődik a mozgolódás ezen a téren. Angliában tavaly hoztak róla döntést, hogy 2017 októberétől megtiltják a mikrogyöngyöket tartalmazó kozmetikumok és testápolási termékek gyártását és forgalmazását, azonban könnyen lehet, hogy az EU-s törvények ellehetetlenítik a szabályozás érvénybe lépését. Hiába ugyanis a tény, hogy Anglia egyes kutatások szerint évente 16, más felmérések szerint akár 86 tonna hulladékot is termel csak a háztartások által elhasznált mikrogyöngyökből, az egyoldalúnak minősülő szabályozás alkalmazása ellentmond az EU szabadkereskedelemre vonatkozó kitételeivel, így az könnyű szerrel támadhatóvá válik az érintett cégek számára. A képet pedig nyilvánvalóan bonyolítja a Brexit, illetve az, hogy egyenlőre még nem tudni, Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után a két fél milyen tartalmú kétoldalú szabadkereskedelmi egyezséget fog kötni.
Angila mellett az Európai Unió országai közül Ausztriában, Belgiumban, Svédországban, Luxemburgban és Hollandiában is már kormányzati szinten tárgyalják a mikrogyöngyöket tartalmazó kozmetikumok elleni határozott fellépést, illetve szorgalmazzák az uniós szintű tiltó rendelkezések meghozatalát.
Szerencsére a kozmetikai cégek is belátták, hogy szükséges változtatásokat tenniük e téren. Európában önszabályozó módon a 2020-as évet tűzték ki céldátumként, miszerint addigra további, jelentős mértékben csökkenteni fogják a mikrogyöngyök használatát. Az európai kozmetikai és testápolási termékeket gyártók egyesülete, a Cosmetics Europe egy év eleji cikkéből kiderült, a 2012-es szinthez képest már 2015-re 82%-kal csökkentették a gyártók az érintett műanyagok használatát, a 2020-as dátumig pedig a szervezet azok további kivonását, illetve a természetet nem károsító anyagokkal történő helyettesítését indítványozta tagjai számára.