1492-ben Kolumbusz Kristóf útnak indult Spanyolországból, hogy új útvonalon keresztül közelítse meg Indiát. Mint tudjuk, a kiruccanás egy új földrész felfedezésével végzõdött, ahol megkezdõdött a gyarmatosítás, és ezzel együtt számos változás következett be az ott élõ emberek életében.
Egyre több gyarmatosító érkezett Európából Amerikába, aminek hatására a társadalom szép lassan átalakult. A társadalom szerveződésének két formája, a rendek és a kasztok, szorosan összefonódtak. A társadalom a XVII. század végétől könnyen átlátható rendszert képezett Latin-Amerikában. A társadalmi piramis csúcsán az arisztokrácia állt, a hódítók leszármazottai, akiknek a spanyol uralkodók nem akarták megadni a nemesi címet, mivel úgy tartották, hogy nem tiszta nemesi vérből származnak, tekintettel az európaiak és a bennszülöttek keveredésére. Az európai bevándorlók alkották a kispolgárságot, akik kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak. Az indiánok nagy része a városokban dolgozott, de még náluk is rosszabb helyzetben voltak a társadalmi ranglétra legalsó fokán lévő rabszolgák.
A gyarmatok társadalmának alapvető jellegzetessége a fajok keveredése, ami alapján kialakultak a kasztok. Számtalan példája akadt itt a különböző bőrszínű emberfajták keveredésének, a félvéreknek. Az európai gyarmatosítók (spanyolok, portugálok, franciák) leszármazottait kreoloknak hívták. Ezenkívül a kreol elnevezést kapták Brazíliában a fekete rabszolgák utódai is. A fehérbőrű gyarmatosítók azonban nemcsak hasonló bőrszínűekkel kötöttek házasságot, hanem a bennszülött indiánokkal, sőt az Afrikából behurcolt fekete rabszolgákkal is keveredtek.
A fehér és az indián szülőpár utódjait meszticeknek nevezzük. A fehérek és a feketék gyermekei a mulattok. Az indiánok és a feketék között is előfordult, hogy szorosabbra fűzték a szálakat, az ő utódaik a zambók. A keveredést csak fokozta, hogy maguk a gyarmatosítók, főként spanyolok, is igen sokfélék voltak, hiszen sokukban három „nép” elegyedett: a keresztények, a zsidók és a mórok.
A félvéreken kívül negyedvéreket is megkülönböztettek, akik mesztic anya és fehér apa gyermekei. A kasztokbeli elhelyezkedést tekintve a negyedvérek több privilégiummal rendelkeztek, mint a meszticek, de rosszabb helyzetben voltak a fehéreknél.
A félvérek között nagyon sok egzotikus, különleges szépségű hölgy, illetve férfi született. A mai sztárvilágban is találhatunk példát ilyen „keveredésekre”: vegyük például Mariah Carey-t, aki félig venezuelai, félig fekete apától és ír anyától származik, vagy gondoljunk Keanu Reeves-re, akinek édesapja félig hawaii, félig kínai származású, édesanyja pedig angol.