Friede Birkner: Vigyázat, kelepce!
Arnim Herder, miután rajtakapta feleségét egy másik férfi karjaiban, nem bízik a nőkben. A válás után azonban nincs, aki vigyázzon két gyerekére, ezért úgy dönt, ismét megházasodik, de ezúttal előre tisztázza jövendőbelijével a szabályokat. Rita von Wallensdorf csak a kényszerítő szükség parancsára fogadja el a házassági ajánlatot, bár büszkeségét sérti az érzelmek nélkül kötött házasság gondolata. Ragyogóan megállja a helyét az új szerepben: a gyerekek és az alkalmazottak rajonganak érte, és hamarosan a házastársak közt is megváltozik a viszony. A férfi nyomorék öccse azonban komoly veszélyt jelent a kibontakozó kapcsolatra.
A rovat rendszeres olvasói biztosan tudják, hogy Friede Birkner a nagy Hedwig Courths-Mahler lánya. Friede anyja példájára és biztatására kezdett bele az írásba, és stílusa sokban hasonlít anyjáéra. Rita, a tökéletes nő, aki egy pillanat alatt belopja magát mindenki szívébe, egyben elnyeri mindenki csodálatát – az igazi úrinő a Courths-Mahler regényekben is központi szereplő. Ugyanígy mindkettőjük regényeiben előfordul a bolondos fruska mint mellékszereplő- ebben a műben Lilian, Rita amerikai barátnője bolondozza végig a történetet. A hasonlóságok sorát még sokáig folytathatnánk, azonban ha az összetevők hasonlítanak is, az arányok eltérnek. Friede Birkner anyjához képest jóval nagyobb hangsúlyt helyez a mellékszereplők, a környezet kidolgozására, a mellékszereplők motiválására. Így amikor a főszál mondanivalója egy kicsit vontatottá válna, még mindig ott vannak a szórakoztató mellékkarakterek, akik továbbviszik a történetet.
Bastei, 204 o., 749 Ft
1297. Skócia. Edward király, miután Wales-et elfoglalta, most Skócia ellen indul. Alexandeer király halála után Edvard hűségnyilatkozat aláírására kényszerítette a skót nagyurakat. Aki megtagadta az aláírást, törvényenkívülivé vált, vagyona az angolpárti seregek szabad prédája lett. De egyes nemeseket ez sem tántoríthat el a skót ügytől. Sir Arryn Grahamet azonban személyes okok is vezetik, amikor beveszi Seacirn várát. Kinsey Darrown, családja és faluja gyilkosán akar bosszút állni. Darrow azonban nincs a várban, ellenben menyasszonya igen.
Kyra, a vár és a seacarni birtok örököse csak kényszer hatására fogadta el Darrow házassági ajánlatát, mert sem a férfi személye, sem politikai céljai nem kedvesek előtte. Sir Graham azonban úgy véli, a lány a felbujtó, akinek hatására Darrow véghez viszi rémtetteit, és ezért lakolnia kell.
Bár a történelmi háttér elég impozánsra sikerült, a történet hamar átfordul átlagos „légy-velem-durva-és-én-beléd-szeretek” regénnyé. Sir Graham a bosszú nevében többször is megerőszakolja Kyrát, aki tesz néhány átgondolatlan kísérletet a szökésre, de mindegyik végén Sir Graham karjában köt ki. A férfinak nem is kell nagyon erőltetnie, mivel a lány egy (az olvasó számára is) megmagyarázhatatlan erő hatására vonzódik hozzá. A személyes vágyak és a haza iránti elkötelezettség nem sokáig okoz konfliktust: Kyra szerelme oldalára áll és vele harcol az angolok ellen. Egyébként végül az angolok győztek.
Hajja és Fiai, 300 o., 1700 Ft
Vincent Everett, Windsmoor bárója elhatározta, hogy bosszút áll a férfin, aki öngyilkosságba kergette öccsét. Mindent megtesz, hogy a kereskedő hitelét aláássa pénzügyi körökben. Amíg George Ascot Nyugat Indiában keres új piacokat, végső csapásként kivásárolja családja feje felől a házat, melyet Ascot bérel, és karácsony előtt kilakoltatja őket. Amikor azonban meglátja Larissa Ascotot, még ördögibb terv fogan meg a fejében. Különböző kifogásokkal a házába hívja vendégségbe Larissát és annak beteg öccsét, és jószerivel hadjáratot indít Larissa szíve és becsülete ellen. Nem számol azonban a saját szívével: az együtt töltött karácsony során a lány szerelmet ébreszt benne, s Vincent végül még apja bűnei ellenére is hajlandó lenne őt feleségül venni. De mire erre rádöbben, és tisztázhatná a dolgot, hazatér George Ascot, és egy egészen új verziót mesél el Vincent öccsének utolsó napjairól. Kiderül Ascot ártatlansága, és ezzel egy időben lelepleződik Larissa előtt Vincent minden mesterkedése. A férfi kétségbeesetten keresi a módot, hogy kiengesztelje szerelmét.
A karácsonyi történetek általában fél sikert jelentenek, ha az író jól tudja kihasználni a gyertyafény és a fenyőillat által teremtett alaphangulatot. Johanna Lindsey azonban épp itt hibázik. Bár a szereplők alapkonfliktusa érdekes, nem időzik el egyetlen jelenetnél sem, hogy az olvasó beleélhesse magát. Mire észbe kaphatnánk, Larissa már korát és előző viselkedését meghazudtoló módon élvezi Vincent ölelését, és mire felismerhetnénk a bimbózó szerelmet Vincent szívében, már vissza is tért a dühös apa. Mint a nyuszi a kalapból, úgy tűnnek elő az újabb és újabb fordulatok, hogy aztán ugyanilyen gyorsan elenyésszen a hatásuk. Még ötven oldal jót tett volna a regénynek.
Magyar Könyvklub, 199 o., 1550 Ft