Tûsarok II. – Gizi meséje

Ember Zoltán | 2003. Október 16.
Gizi utcai prostituált. Budapestrõl jár le egy vidéki város parkolójába dolgozni, ahol három másik lánnyal együtt kínálja szolgáltatásait. Gizivel férfiakról, szexrõl, börtönrõl és a médiáról beszélgettünk egy budapesti sörözõben.




Becslések szerint, országos szinten körülbelül 30 ezer prostituált van az utcákon, és ugyanennyi “dolgozik” magánlakásokban, peepshow-k hátsó traktusaiban. Az 1999-es maffiaellenes törvénycsomag megszületése óta a prostitúció – korlátok közé szorítva – engedélyezett Magyarországon. A türelmi zónák kijelölésére az adott határidőig azonban egyetlen önkormányzat sem tett eleget, erre ugyanis csak akkor lett volna köteles, ha a területén “tömeges prostitúció” van. Kijelölés helyett az érintett települések úgy döntöttek: náluk nem jelentkeznek nagy számban az utcalányok, így értelemszerűen nem is kell a kéjhölgyek számára helyszínről gondoskodniuk. Ezt a helyzetet unta meg a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete, amikor bírósághoz fordult a jogellenes állapot miatt. A legutóbb megnyert per jogerős ítélete szerint, Budapest II. kerületi jegyzőjének úgynevezett hatósági bizonyítványt kell adnia azokról az utcákról, ahol büntetlenül tartózkodhatnak a kéjhölgyek. Mint Földi Ágnes, a szervezet elnöke elmondta, azért indítottak pereket, mert a prostiknak is kell egy hely, ahol jogkövető magatartást tudnak folytatni, és nem azzal töltenek éveket, hogy börtönben ülnek és szabálysértési bírságot fizetnek. A törvény megszületése óta azonban a budapesti prostituáltak helyzete csak rosszabbodott: az 5-7000 lány mintegy 70 százaléka lakáson dolgozik és 30 százaléka utcán. Ugyanakkor három ével ezelőtt pont fordított volt az arány. A fokozódó rendőrségi ellenőrzéseknek köszönhetően, a lányok egyre inkább visszaszorulnak a lakásokba, kapualjakba. De vajon mindez hogyan néz ki egy utcai prostituált szemszögéből?

Gizi pontosan érkezik a megbeszélt helyszínre. A kedves, mosolygós lány nyakában mobiltelefon, farmerkabátja és vastagtalpú sportcipője a legutolsó divatot követi. Budapestről jár le dolgozni egy vidéki város parkolójába. Mint mondja, ott rendesebben bánnak velük a rendőrök.

– Hogyan lettél prostituált?

Ezt nem tudom megindokolni. Ahol én nőttem fel, az ember ezt nem választja, hanem belekerül. Tudod, én Berettyóújfalun születtem, ahol a nap is feketén süt. De azt mégse mondhatom, hogy engem erre kényszerítettek volna, mert nem kényszerített senki. Ez egyedül az én döntésem volt. Egy ismerősöm által találkoztam egy ilyen lánnyal és láttam, hogy milyen jól keres. Hogy ez könnyű pénz. Aztán gondoltam, hogy meg kellene próbálni. Azóta vagyok benne a szakmában, és nem bántam meg semmit! Szóval szerintem nincs olyan, hogy valakit erre köteleznek. Legalábbis én saját magamért és a családomért csinálom. Hát így.

 – Mikor kezdted?

18 évesen jöttem fel Pestre. Csepelen kezdtem, de ott nem sokáig tudtam létesülni, mert 8 hónap után bevittek a rendőrök, és bekerültem a börtönbe.





– Prostitúcióért?

Igen. Két év, két hónapot kaptam, de abból másfelet ültem le. Először tévedésből fegyházra ítéltek és leszállítottak Debrecenbe, ahol a gyilkosokkal egy körleten voltam. Na, az szép volt, ott sokat tanultam. Aztán négy hónap után átvittek Mélykútra. Most két éve, hogy kint vagyok. Nem tudom mondani, hogy véglegesen, mert sajnos most is gyűlnek a csekkjeim.

– … ezek a szabálysértési pénzbírságról szóló csekkek?

Igen. Ez úgy megy, hogy kijön a rendőr, és a hasára üt. Azt mondja, hogy közlekedési kihágást követek el, vagy szemetelek az utcán, vagy megsértem a közerkölcsöt. Ilyenkor kapok egy csekket 10.000 forintról. Ha nem írom alá, akkor bevisznek és 72 órán belül bíróság elé állítanak, majd lesittelnek. Ha aláírom, akkor nincs gáz. Csak elzavarnak a helyszínről és kész. Persze, ha összegyűlik egy tetemesebb összeg, mondjuk egy év alatt kétmillió forint, akkor újra feljelentenek és bűncselekménnyé változtatják a szabálysértést. Az összeget 3000 forintonként napi elzárásra váltják. Én így ültem 1 év 6 hónapot Mélykúton.

– Mit gondolsz azokról a férfiakról, akik hozzád járnak?

Hát… megértem őket. Azon már én is gondolkodtam, hogy miért járnak hozzánk, de esküszöm, nem tudom. Van olyan, aki azért jár hozzám, mert otthon az asszonynak kis melle van. Más azért, mert a felesége nem teszi meg azt, amit én pénzért megteszek. De van olyan is, aki csak beszélgetni akar.

– Mi az, amire otthon az asszony nem hajlandó, és Te igen?

Ezt nem tudom megmondani, mert azért extrákat én se vállalok. A sima szexen és a francián kívül, nálam más nincsen. Tehát nem vállalok például popószexet. Úgyhogy nem tudom megmondani, miért járnak hozzánk. Talán van ebben valami tudati dolog egy férfinak. Hogy ha pénzért vásárolja a szexet, az egyszerűbb dolog, mint udvarolni.

– Szerinted milyen légkör és értékrend alakulhat ki, mekkora képmutatás lehet egy olyan családban, ahol a családfő pénzért vásárolja a szexet?

Ezt nem tudom, és nem is érdekel. De szerintem nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni. Mindenki úgy él, ahogy akar. Ti férfiak, mindig az újat keresitek, és egy idő után – elnézést kérek a feleségektől – csak unottá válik egy asszony. Én csak szolgáltatok, a férfiak meg fizetnek.

– Kikből áll az ügyfélköröd?

60%-uk házas, vagy barátnője van, a többiek elváltak. Életkorilag vegyesek. Fiatalok, középkorosztály, szóval ez nincs – hál’ Istennek – korhoz kötve.

– Mindenkit bevállalsz?

Azért megnézem, hogy kivel megyek el, de alapvetően nem válogatok. Sok lány autóra megy, hogy na most szép kocsija legyen, akkor az biztos gazdag vagy jól fizet. Engem ez nem érdekel, mert így is, úgy is kifizeti a tarifát. Csak az ápoltság fontos. Hogy adjon magára, ha már kijön.
 
– Mi a tarifa?

Francia 3000 Ft, sima szex 4000 Ft, komplett 5000 Ft. Gumival. Vannak olyan lányok, akik gumi nélkül csinálják, de őket sem tudom megvetni: mindenki úgy szerzi a pénzét, ahogy tudja – a mai világban.





– Naponta hány férfival mész el?


Változó. A hétvége az nagyon gyenge. Főleg most, hogy rossz idő van. Jobb napokon tíz fölött beszélhetünk. Néha már herótom is van, sajnos. De hát ez van, ezt választottam, úgyhogy semmit nem bántam meg, csak azt az egyet, hogy amikor bent voltam a börtönbe, az édesanyám meghalt.

– Volt-e valamilyen extrém élményed a munkád során?

Vannak ám nagyon primitív férfiak. Akik visszaélnek a helyzettel. Mintha örömöt okozna nekik, hogy úgy beszélnek velem, mint egy kapcaronggyal. Arra is volt példa, hogy megvertek. Egyetlen egyszer. De azért nem mindegyik férfi ilyen.

– Önállóan dolgozol?

Igen, független vagyok. Nekem nem kell strici. Megvédeni úgysem tud, mert soha nem lehet ott mellettem. Mire megtudja, hogy bajban vagyok, már rég meghaltam. Ez olyan, hogy elmegyek egy üzletbe és valaki lepuffant, mert éppen ott voltam. Nem tudsz ellene mit csinálni. Egyébként volt már ilyen, amikor megöltek egy lányt egy parkolóban. Szaros 50.000 forintért. Ez benne van a pakliban.

– Élvezed a szexet a munkában?

Ezt a Jakupcsek show-ban is megkérdezték tőlem. Tulajdonképpen szeretem csinálni, mert nem éreztetem, hogy én pénzért csinálom, de egyébként nem, nem élvezem. Persze, a pénz benne van, ezt mindenki tudja, de én azért próbálok kedves is lenni a vendégeimmel. Végül is akkor jó, ha arra a kis időre elfelejtjük a pénzt. A magánéletben persze más. Ott élvezem a szexet.

– Van barátod?

Nincsen, csak alkalmiak. Egyelőre nem akarok senkit. Nézd, ha én kint, az úton ismerkedek meg valakivel, akkor annak már egy olyan hátulütője van. Tudja, hogy kijárok és esetleg kihasznál. Hogy csak azért vagyok szép, azért vagyok csinos, mert van pénzem, és mert jól keresek. Én tudom, hogy vannak csodák: még várok a Nagy Ő-re. A gyerek meg azért nem kell, mert még nem érzem magamat olyan stabilnak meg komolynak, hogy felvállaljak egy gyereket. Háttér is kell.

– Inkább visszajáró vendégeid vannak?

Igen, hetente visszajönnek. Mikor hogy tudnak eljönni a családtól.

– Te mit szólnál ahhoz, hogyha a partnered is eljárna egy ilyen lányhoz?

Most mit mondjak erre? A férfi csak egy férfi. Ha én megtalálnám az igazit, akkor én ugyanúgy háziasszony volnék, mosnék, főznék, takarítanék, gyereket nevelnék. Persze nem esne jól, ha kurvázna, de ez benne van a pakliban. Tudod, ez olyan dolog, hogy nem én megyek a férfiakhoz, hanem ők jönnek hozzám. Erről én nem tehetek. Azt mondják, mindig a nő a hibás, de itt a prostitúcióban mindig a férfi az, aki jön és fizet.

– Te büntetnéd a férfiakat is?

Azt nem mondom, de ne csak minket büntessenek.

– Szerinted hogyan lehetne megszüntetni a prostitúciót?

Csak segíteni lehet, megszüntetni nem. Az mondjuk nem lenne hülyeség, ami Amszterdamban van. Én például szívesen dolgoznék egy bordélyházban. Ahol nyugodt körülmények vannak és biztonság.

– Milyen tapasztalataid vannak a rendőrökkel kapcsolatban?

Rendőre válogatja. Például ahol én állok, a rendőrök aránylag jól viselik. Elbeszélgetünk velük, és amikor azt mondják, hogy menjünk el, elmegyünk. De például a kapitány, amikor kijött személyesen, az megmondta, hogy: „Na, lányok el lehet takarodni!” De Berettyóújfalun rosszul kezelték a dolgot, mert olyan rendőr vitt el, aki személyesen is ismerte a családomat. Bent a börtönbe, Debrecenben nem éreztették velem, de például Mélykúton külön részlegben voltunk, így igen. Van egy másik megye, ahol a rendőrök – főleg a nyomozók – nagyon lekezelően beszélnek velünk. Olyan primitív dumákat vesznek elő, hogy még. Meglássák a gumit, osztán azt mondják, hogy minek ez, meg milyen szar egy gumi. 





– Szerinted a politikusok tudnak segíteni rajtatok?

Tudnának, de szerintem nem akarnak. Mert olyan sokszor felmerül ez a kérdés. Igaz, az Ági (Földi Ágnes a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke – a szerk.) megnyerte a türelmi zónás pert. De érezzük, hogy a politikusok semmit nem akarnak tenni, mert félnek a lakosságtól.

– Mik a vágyaid az életben?

Szeretnék egy normális családot. Most is normális, csak akkor már lenne gyerek, akit sajátomként szerethetnék. És akkor az egész összpontosításom csak a gyerekre menne. Akkor már semmi nem érdekelne, csak a gyermek.

– Szoktál-e tévét nézni?

Igen, megnézem, ami úgy érdekel. A Mónika-showt szeretem, meg a sorozatokat, ilyesmit. A Való Világot néztem, a Big Brothert, de a Nagy Ő-t például kifejezettem nem szeretem.

– Miért?

Nem tetszik a pali, aki benne van. Valahogy olyan betonarca van. Szerintem ő egy pénzimitátor. Mindenki maradjon a kaptafánál, nem?

– A Survivort láttad például?

Nem, a fantasztikus filmeket nem szeretem.

– Szerinted meddig tudsz prostituáltként dolgozni?

Amíg kiöregszem. Van kint az országúton negyvenéves lány is.

(Képeink illusztrációk)
Exit mobile version