Télbõl a nyárba – kettesben

Flória Anna | 2004. Január 08.
Valami van a levegõben, mindenki házasodik, a barátnõim megkergültek, mire kitavaszodik, mindenki elkel körülöttem, vannak vagy hárman is, akik így egyszerre beleestek a nászutas rémületbe, hova, hogyan, mibõl, meg ilyesmi.





A fiúk hetek óta számolgatnak, mennyibe is lesz nekik ez a nagy szerelem, meg az erős elhatározás.
A hajam szála áll égnek, annyi szent, mert én már mindent tudok, ilyen a barátság, kinyomoztam én már ezeknek az én barátnőimnek mindent, lesz itt emlékezetes nászút, ahogy elnézem, ha a stafírungot kell is kiárusítani, ajaj!

A nászutas szerviz külön iparág, az volt mindig is, ugye, mert a szerelem vak és bőkezű. Az utazási irodáktól, a szállodákon át az internetes szolgáltatókig mind az ifjú házasok kegyeit keresik, és nem hiába. Elképesztő választékát kínálják a luxus és kevésbé luxus utaknak. Csak annyit mondok, hogy akinek nincs a sublótban legalább fél milliója, halassza a nászt, mert ennél kevesebből legfeljebb egy honi szállodai szobát kap, mondjuk, 10 napra három csillaggal meg egy reggelivel.





Aki napsütésre és tenger morajlására vágyik, így az európai tél derekán, annak először is azt kell eldöntenie, merre indul el a nagyvilágban, mert van hely a Nap alatt és 30 Celsius fok felett bőven, éppen csak buksza kell hozzá.
Észak-afrikai last minute-utak hemzsegnek a világhálón 250-300 ezer forintért per fő, akár két hétre is. Elsősorban Tunézia ugyebár. Ez amolyan jó kis kényelmes nászút lenne, finom reggelivel, homokos tengerparttal, de könnyen meglehet, hogy az időjárás csak amolyan tavaszi, a hőséget drágábban mérik. Sokkal drágábban.

A comme il faut (komilfó) manapság a Maldív-szigetek, kívánság szerint felszerelt bungallóban, 2 hét paradicsomi magányban 2 millióból simán kijön. Ennyiért egyébként, egy kis túlzással, bármelyik „szigeteken” talál magának az ember talpalatnyi helyet – na jó, két-talp-alatnyit is.
A luxus tengerjárókon viszont nemigen akad szék sem ennyi pénzért: akinek a tengerpart nem elég, akinek az egész tenger kell, kisebbfajta vagyont tehet hitvese lábai elé – alája, föléje -, kipengetve 5 uszkve 10 millió forintot a mézeshetekért.





Persze a szárazföldön is elherdálhat több milliót, a legvisszafogottabb vidékeken is épültek sokcsillagos csoda-hotelek, amelyekben pazar lakosztályok és minden képzeletet felülmúló szolgáltatások tartják ágyban a szerelmeseket. Egy dubaii luxusszállóban például 120 ezer forintért vehettek magatoknak egyetlen éjszakát – szorozzátok be, mondjuk, 10-zel -, igaz, hogy baldachinnal, tengerre nyíló ablakokkal, mit ablakokkal, márványborítású terasszal, egyem a lelküket!

Hát az ember nagyjából ezen a ponton adja fel, már látja is maga előtt a szerényen bútorozott szobácskát mintegy 500 méterre a tengerparttól, a kicsit fakó homokot, ahol a felhős ég és kopottas napernyők alatt német turisták verik a blattot, de aztán egyszercsak felragyog egy hirdetés – Jamaica, 10 nap, all inclusive, 290 ezerért repjeggyel együtt, van isten! Sőt, van egy másik is, Thaiföld, tengerparti bungaló ugyanennyiért, az Ég áldja azt, aki kitalálta a chartert!





Kedves Mindnyájatok, akik házasodni készültök e zord időben, és napfényre vágyik megilletődött lelketek! Nem tehettek jobbat annál, minthogy választotok magatoknak egy kedves hangú, mosolygós utazási irodát, mélyen a szemébe néztek, és kibökitek a rendelkezésre álló összeget. Aztán hozzáteszitek azt is, amennyi a szüleitek rendelkezésére áll, és akkor ő már tudni fogja, hol lesz nektek nagyon jó nászutasnak lenni. Bogaraim.
Exit mobile version