Szerelem és Unió

József Janka | 2004. Szeptember 28.
A szerelem sötét verem. Másfelõl viszont legyõz minden akadályt. Vajon ebbe beletartoznak az országhatárok és külföldi hivatalok is?

Az elmúlt évtized statisztikái a házasságkötési hajlandóság terén jelentős visszaesést mutatnak az EU-tagországokban. Továbbra is óriási bürokráciával kell számolni, ha a házasulandók különböző országok állampolgárai.

Belgiumban és Svédországban tartják a legkevesebb menyegzőt, Csehországban, Dániában és Nagy-Britanniában a legtöbbet. Kiugróan magas a mutató Cipruson, háromszor annyi, mint az EU-s átlag (évente öt esküvő jut ezer lakosra). Emelkedik a frigyre lépők átlagéletkora is: férfiak esetében 26-ról 30-ra, nőknél 23-ról 28-ra tolódott ki.

Általános tendencia, hogy az unió egész területén nő az egyedülállók száma (beleértve nemcsak a „szingliket”, hanem az elváltakat és özvegyeket is). Arányuk a legmagasabb a skandináv országokban (18-20%), míg a déli államokban és Írországban fordított a helyzet, ráadásul a párkapcsolatokat szinte kivétel nélkül szentesítik az oltár előtt is. Magyarországon valamivel több, mint egymillió az egyedülállók száma, és köztük majdnem kétszer annyi a nő, mint a férfi.

Korántsem mondhatjuk azonban, hogy „leáldozott” a házasságkötések kora. Ha neked is hamarosan bekötik a fejed, és ráadásul a jövendőbelid külföldi állampolgár, jól teszed, ha időben nekilátsz a szervezésnek! Hosszú hónapokba és sok utánajárásba kerül az előírt okmányok, engedélyek beszerzése, fordítása. Uniós csatlakozásunkkal lényegében nem történtek jelentős változások, a családjog ugyanis a tagállamok hatáskörében marad. Viszont mindenhol óriási a bürokrácia, állítja szinte kivétel nélkül mindenki, aki „vegyes házasságot” kötött.

Ha már eldőlt, hogy melyik országban szeretnétek egybekelni, és az is, hogy egyházi vagy polgári esküvő legyen, akkor célszerű felkeresni az adott országban a lakóhely szerinti illetékes egyházközséget és/vagy anyakönyvi hivatalt, hogy a házasságkötési szándékot bejelentsétek. Ezt legtöbbször a párnak együtt és személyesen kell megtennie, egyúttal csatolni kell számos dokumentumot (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, lakcímbejelentő, korábbi házasság megszűnésének igazolása, stb).

Nem minden országban előírás a polgári házasságkötés. Olaszországban, Svédországban, illetve Angliában például az egyházi frigy a hatóság előtt jogérvényes. Keresztlevelet, születési anyakönyvi kivonatot, az egyházközségtől „elbocsátó levelet” kérnek. Szokatlan módon Olaszországban a római katolikus szertartás szerint nem kettő, hanem 4 tanú jelenléte szükséges.

Svédországban például nem létezik születési anyakönyvi kivonat, és nem tesznek pecsétet a hivatalos okiratokra (ez hazánkban némi zavart okozhat). Ne felejts el a nem magyar nyelvű okmányok mellé hitelesített fordítást csatolni, melyet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Rt., valamint a magyar külképviseletek készíthetnek. A fordítás külföldön a konzulátusokon a legolcsóbb, de például Ausztriában még így is 29 Eurót elkérnek oldalanként.

A külföldi félnek hazája illetékes hatósága által kiállított tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy házasságkötése a reá irányuló külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Ha magyar állampolgár kíván külföldön házasságot kötni, ezt a tanúsítványt a területileg illetékes közigazgatási hivataltól kell beszerezni, illetve – külföldi lakóhely esetén – a magyar külképviselettől. Két magyar állampolgár külföldön a magyar külképviselet előtt is köthet házasságot.

Egy-egy dokumentum beszerzése akár hónapokba is telhet (különösen a „komplikáltabb” esetekben: előző házasság, gyermek, állampolgárság megváltozása, stb). Figyelj az irat érvényességi idejére, mert ha lejár a beadás előtt, újra kell kezdeni a procedúrát! Az esküvő időpontját a házassági szándék bejelentését követő, ún. várakozási határidő leteltével lehet kitűzni. Ez Magyarországon 30 nap, Angliában csak 15 nap. A névválasztásról is előre meg kell állapodnotok. 2002-től hazánkban is lehetővé vált, hogy a férj felvegye a feleség családi nevét.

Magyar állampolgárnak külföldön kötött házasságát itthon utólagosan anyakönyveztetni kell, ez a fővárosi főjegyző hatásköre. A házasságkötés után állandó tartózkodási és munkavállalási engedélyt lehet igényelni a házastárs részére; azonban az állampolgárság nem jár automatikusan. Legtöbb országban ezt szigorú feltételekhez kötik. Németországban például a Bevándorlási Hivatal munkatársai a névházasság elkerülése végett még a lakóhelyre is kimehetnek ellenőrizni a házaspárt.

Végezetül egy jó hír: vámmentes a kelengye, háztartási célú ingóság, akár új, akár használt (az unión belül nincsen vámeljárás), illetve az EU-n kívülről behozott ajándékok esetében is (ha az egyes cikkek ára külön-külön nem haladja meg az 1000 Eurót).

Exit mobile version