Báróbúcsúztató

Vígh Anita | 2004. Október 18.
Niki bajára nincs orvosság. Kénytelen búcsút venni a briliáns elméjû bárótól, bármennyire is vágyná ezt a frigyet. - Ha nem bírod a szagát, az azt jelenti, genetikailag nagyon hasonlóak vagytok.




Ez az utódok szempontjából hátrányos volna. Keress olyan pasit, akinek az illatától nedvesedni kezdesz!
– Könnyű azt mondani – morogja Niki csüggedten.
Hogy jókedvre derítsük, elhívjuk hozzá Ivett stylist barátnőjét. A méretes sminktáskával és telitömött kofferokkal érkező lány a fél szobát elfoglalja felszerelésével. Niki közömbösen hagyja, hogy új nőt faragjanak belőle. A tükörbe nézve azonban felcsillan a szeme. Az eredmény valóban lenyűgöző, barátnőnk átváltozása minket is felbátorít. Mire besötétedik, négy démon illeg-billeg tűsarkain a szobában. Muszáj megtudnunk, mennyit érnek így részvényeink a szabadpiacon, elindulunk hát a budapesti éjszakába kalandot keresni.

Svédtorna
Némi töprengés és vita után a Portside-ban kötünk ki. Talpalatnyi szabad hely sincs, de elszántak vagyunk, és beverekedjük magunkat a bárpultig. Ma este jó a felhozatal, feltűnően sok, kedvünkre való pasi rostokol partner nélkül. A leghangosabbak a legmerészebbek: egy népes skandináv társaság lecsap ránk és mire felocsúdnánk, már rángatnak is minket a táncolók közé. Ivett elvész útközben, de nem aggódunk miatta, nagylány már, tudja, mit miért csinál. Mi hárman hajnalig dorbézolunk a tejfölszőke svédekkel, elköszönni tőlük nem egyszerű. Hússzor kérdezik meg, nem folytatnánk-e a dáridót a szállásukon, de fáradtak vagyunk ahhoz, amit kérésük rejt. Nemet mondunk, bár alig bírjuk őket levakarni magunkról. Elcsigázottan rogyok ágyba, ám két órát sem alhatok, fülsértő csengőszó riaszt. Ivett ácsorog a küszöbömön, energikusan bemasírozik, én álmosan caplatok utána.
– Csoda történt! – jelenti ki ellentmondást nem tűrően.





Út a mennybe
Barátnőm úgy áll a szőnyegen, mint egy új vallás fölkent papnője, akinek szent feladata megvilágosítani a lázadó pogányok elméjét. Némán bezuhanok egy fotelba, és várom, hogy megossza velem az elmúlt éjszaka titkát. Ő ehelyett kiránt a zsebéből egy befőttesgumival összefogott szőrcsomót és meglengeti az orrom előtt.
– Ez meg mi a fene? – kérdezem nem túl udvariasan.
Abszurdnak érzem, hogy pont most jut eszébe megtéríteni. Ráadásul egy negyedmarék kutyaszőrrel!

– Ezek az ő hajszálai – világosít fel.
– Ja, az mindjárt más! – felelem, de fogalmam sincs, milyen istenséget tisztel barátnőm.
Mivel az alvásnak lőttek, megpróbálok inkább figyelni. Fokozatosan kitisztul a kép. Ivettet nem egy szekta szippantotta magába, hanem egy férfi bolondította el. Egy komoly, fekete hajú, gyönyörű kezű férfiú.
Barátnőmtől nem szokatlan, hogy megismerkedésük után egy órával felviszi a pasit a lakására. De az, ahogy beszél a férfiról, letaglóz! Hová tűnt a cinikus, csak a szexre hajtó Ivett? Ő volna, aki megilletődötten hajszálakat szedeget a lepedőjéről szeretkezés után? Aki sajnálkozik, mert a férfi nem kérte el a telefonszámát? Aki reménykedve várja a jövő pénteket, hátha újra láthatja lovagját?

Ördög és pokol: Ivettnek érzései támadtak!
Exit mobile version