Ki van a bugyiban?
Balázs barátom a skandináv típusú nőkért rajongott, legalábbis évekig azt hitte, miután látta a Roxette együttes egyik klipjét, és beleszeretett az énekesnőbe. Aztán találkozott az alacsony, dundi, enyhén bajszos Mónikával, és rögtön elfelejtette a svéd bombázókat. Valahogy ilyen a viszony a karcsú modelleken pompázó csipkecsodák meg a tökéletlen barátnőnkön feszülő közönséges bugyi között. Ha egyszer szeretjük a nőt, bármikor kéjes morgások közepette cibáljuk le róla fogunkkal a kopott pamutterméket, fittyet hányva arra is, hogy nem a Triumph, hanem a Vörös Október Ruhagyár privatizált jogutódjának márkajelzését viseli. Tehát a fehérnemű mellékes, az a lényeg, hogy ki van a bugyiban, és megfordítva: ha már nem érdekel a nő, akármit vesz fel vagy le, közömbös marad.
Egyébként sem a formatervezett bugyi, melltartó vagy harisnya indítja be igazán a férfifantáziát. A rafinált alulöltözöttség megvalósulásához akár a szekrény aljából kikotort kockás flaneling is megteszi, az a lényeg, hogy létrejöjjön a csomagolás és a beltartalom kellően izgalmas összhatása. Ez pedig kizárólag azon a két emberen múlik, aki részt vesz a játékban. Például számomra nincs vérforralóbb annál, amint reggel a lenge flanelinget viselő kedves mélyen behajol a hűtőbe a tejért. (Nálam a tej mindig a legalsó polcon van, pedig így a macska is eléri, de hát valamit valamiért.)
Szintén nyerő helyzet, ha az imádott nő egyetlen harisnyanadrágba öltözve nyit ajtót tehát no bugyi és felül semmi , bár ez szegény harisnyára nézve végzetes szokott lenni. Viszont egy okkal több, hogy az ember lánya ne vegyen túl drága fehérneműt, mert ha vele akarja felébreszteni a pasiban az állatot, és fel is ébred, minden alkalommal vehet másikat. Bár biztos sok olyan nő van, akinek így is bőven megérné…
Ősi szabály, hogy ha valami állandóan, sőt tolakodóan az ember orra előtt van, megszokottá válik, és nem kelti fel a vágyat. A divatdiktátorok talán maguk sem vették észre, de az utóbbi évek trendjei arrafelé hatnak, hogy a fehérnemű elveszíti erotikus tartalmát, és lassacskán semleges töltésű ruhadarabbá válik. A kis topok feltárják a melltartó pántjait, a Vénusz-dombig letolt nadrágocskáknak köszönhetően hátul vidáman virít a lehetőleg piros tanga meg a tetoválás, és egyébként is minden átlátszik a falatnyi ruhácskákon.
Amikor Britney először vonaglott végig ilyen cuccban a stúdió színpadán, még világbotránynak számított, de ma már minden tinilány és magát annak érző harmincas szoláriumbébi kötelezően virítja a Körúton, amije van. Elvész a titok, a sejtelmesség, helyette a puszta hús meg az esetek többségében a rossz ízlés diadalmaskodik.
Szerencsére mindez nem zavarja a jó öreg flanelinget türelmesen várja a szekrény alján, hogy eljöjjön a reggel.