Ha szóban kapod
Az első és legfontosabb szabály, hogy egy kedves bók hallatán semmilyen körülmények között ne kezdj pánikszerűen szabadkozni.
Ha például dicséretet kapsz a főztödért, amiről magad is tudod, hogy jól sikerült, ne üsd el egy ááá, épp csak összeütöttem valamit-szerű álszerény fordulattal.
A legegyszerűbb, ha mosolyogsz, elkönyveled, hogy a fáradozásod nem volt hiábavaló, és a bókot elraktározod a következő konyhai akciódig, aminek így még az eddigieknél is magabiztosabban állhatsz neki. Sőt, a korábbi bókokkal felvértezve akár bonyolultabb recepteknek is nekiveselkedhetsz.
Minél nagyobb erőket mozgattál meg ahhoz, hogy a kulináris kísérlet valóban jól sikerüljön, annál nagyobbra értékeled az érte járó bókot. Ilyen esetekben sincs szükség azonban többre, mint hogy kifejezd, örülsz, hogy akire gondoltál főzés közben, az is látja és értékeli az igyekezetedet.
Ha a gesztusok beszélnek
Akkor se kámpicsorodj el, ha nem magasztal az egekig vacsora közben. Ha nem mondja, de érzed, hogy értékeli az igyekezetedet, az is a bók egy fajtája. Ha a vacsora után kedvesebb, figyelmesebb veled, ha érzed, hogy szeretné hasonló odafigyeléssel viszonozni a kedvességet, például elmosogat, aztán meghív egy pohár borra, esetleg egy következő alkalommal ő lep meg valami finomsággal, hagyd, hogy a tettei beszéljenek helyette.
Férfi a konyhában
Ha egy férfi arra szánja el magát, hogy bemerészkedik a konyhába, akárhogy is sikerül a végtermék, feltétlenül értékeld az igyekezetét. Eszedbe ne jusson berontani a lakásba azzal, hogy úristen, mi ez a bűz. Sőt, még akkor is célszerű uralkodnod magadon, amikor azt látod, hogy a teflonserpenyődben egy villával karistol. Ha kikelsz magadból, vagy ha nem díjazod kellően a kezdeményezést, ezzel egy életre elveheted a kedvét a hasonló meglepetésektől, pedig a fejlődésre, azért lássuk be, van esély. Ha van kedve pepecselni a konyhában, de van még mit tanulnia is, a közös főzés sokat lendíthet a képességein, sőt, a kapcsolatotokon is.