Ismerkedni önmagában még nem nagy kunszt, azonban ha a szimpla ismeretségen felül szeretnéd el is bűvölni a kiszemelt úriembert, na, az már igen, ahhoz kell tudni valamit. Cikkünkben ezt a „valamit” igyekeztünk felfejteni, a bűvös tudást, az istennői képességet, amely kíméletlenül megbolondítja a férfiembert. Tuti receptet azonban ne várj, olyan ugyanis nincs, ahhoz a férfi túlontúl kiszámíthatatlan fajta. Nem ígérjük hát, hogy az ellenkező nemmel folytatott rögtönzött kerekasztal-beszélgetésünk révén öt perc alatt képes leszel a legelvetemültebb fickót is megbabonázni, de az általunk megkérdezett úriemberek véleménye mindenképpen tanulsággal szolgálhat számodra. Lássuk, szerintük hogyan ismerkedik a nő, aki képes levenni őket a lábukról!
Mennyit adj magadból?
Nem egyszerű kérdés, hogy mi számít túl soknak, és mi kevésnek. Félő ugyanis, hogy ha tartózkodó vagy, a gonoszabbja kíméletlenül jégcsapnak bélyegez. Ellenben ha túl közvetlenül viselkedsz, a végén még rád fogják, hogy az akaszkodó típusba tartozol. Így hát először arra kerestük a választ, pontosan mennyit is szabad adnunk magunkból az ismerkedés elején. A két véglet közti határ egészen vékony, tessék finoman ráérezni! Segítségül:
„Kedvelem, ha egy lány titokzatos, ezért izgalmasnak találom, ha az ismerkedés kezdetén még nem mutatja meg a valódi énjét. Persze nem arról van szó, hogy játssza meg magát, de ne tárjon fel egyből mindent, hagyjon későbbre is magából, hogy szép lassan tudjam felfedezni” (Zoltán, 29).
„Engedjen közel, de mégis tartson távol. Például finoman érintsen meg, de nekem ne engedje. Ez afféle izgalmas játék is egyben” (Tamás, 22).
„Egy nő igenis legyen közvetlen és nyitott. Nincs annál szörnyűbb, mint ha egy bulin csak ül a sarokban, és alig lehet kihúzni belőle két szót. Na, azért nem kell, hogy az egész életét elmesélje, vagy azt, hogy mit evett reggelire, de legyen kedves, kezdeményezzen beszélgetést, és mosolyogjon sokat, a női mosolyból ugyanis sosem lehet túl sok. Azt hiszem, ez olyan valami, amit a férfiak nem tudnak megunni” (Balázs, 30).
Mit mutass meg?
Az attól függ, hogy házasodni, avagy csak szórakozni szeretnél – hangzik a jól ismert válasz. Na igen, de kellő rásegítés, vagyis a fantáziájának a beindítása nélkül az erősebbik nem gyakran az orráig sem lát, és ha észre sem vesz, akkor aztán se szórakozás, se házasság nincs kilátásban. De vajon hol van a vízválasztó a buja ördög és a szemérmes szűz között?
A srácok általában egyetértettek abban, hogy a lány legyen nőies, csinos, stílusos és finoman szexi, viszont ne essen át a ló túlsó oldalára, vagyis ne legyen hivalkodó. A gond csak az, hogy embere válogatja, kinek mi a túl sok. Balázs szerint a miniszoknya egy dögös harisnyával meg a mélyen kivágott dekoltázs szórakozóhelyen teljesen elmegy, Zoltánnál viszont ez már nem fér bele a finoman szexi kategóriába: „Az ilyen ruha túl sokat enged láttatni. Egyszerűen nem örülnék, ha minden férfi végigmustrálná a barátnőm adottságait.” Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy minden hölgy vérmérséklete szerint döntse el, mit tart szexi, de nem túlságosan kihívó öltözéknek, és viselje büszkén. Hogy miért is?
„Az emberek ízlése nem mindig találkozik. Van, hogy a barátom szerint nagyon dögösen van felöltözve egy lány, nekem viszont nem tetszik, mert hülyét kapok az állatmintás ruháktól. Azonban sokkal fontosabb az, hogy egy nő tudja viselni az adott ruhadarabot. Ha azt látod, hogy illik hozzá, az ő stílusa, és jól érzi magát benne, végül azt fogod gondolni, hogy »igen, ez egy jó csaj, aki tetszik nekem«” (Péter, 31).
Amit a fiúk még fontosnak tartottak megjegyezni a külső kapcsán, az az, hogy „ha már egy nő sminkel, akkor csinálja jól”.
„Nekem semmi bajom a sminkkel, bár úgy gondolom, a legtöbb nő nélküle is szép. Az egyetlen, amit nem szeretek, ha túlzásba viszik a dolgot” (Zoltán, 29).
„Számomra fő a természetesség. Nem azt mondom, hogy ne legyen rajta smink, hisz ez ma már teljesen normális, és megfelelő mértékben nagyon jól mutat, de úgy gondolom, műszempillára meg vörösre festett szájra semmi szükség” (Tamás, 22).
Mit mondj?
Ha tehát sikerült talpig harci díszben, bájos közvetlenséggel felhívnod magadra a kiszemelt úriember figyelmét, illene mondani is valami frappánsat. Mert saját elmondásuk szerint, minden híresztelés dacára, igenis szeretik, ha egy nő sokat beszél. Na már ha tényleg van mit mondania.
„Nekem nagyon fontos, hogy a lány jó beszélgetőpartner legyen. Például ne csak a legújabb divathoz tudjon hozzászólni. Ezenkívül kérdezzen sokat, legyen érdeklődő, ha pedig még szellemes is, az pluszpont. A káromkodás viszont iszonyatosan kiábrándító egy nő szájából” (Attila, 24).
Laci (24) is hasonlóan vallott a megfelelő kommunikáció fontosságáról, illetve annak sajnálatos hiányáról: „Ha egy lánnyal hamar megtaláljuk a közös hangot, és már az elején kellemesen el tudunk beszélgetni, az szuper, csak sajnos ritka. Mostanában belekóstoltam kicsit az internetes ismerkedésbe. Hogy mi a tapasztalatom? Ha a hölgy nem csupán egy smiley-val válaszol az ötsoros mondandómra, hanem ír egy épkézláb mondatot, az már komolyan félsiker.”
A fiúk véleményét Zoltán is osztotta: „Jó, ha egy lánnyal sok mindenről lehet beszélgetni. Nálam például tíz pont, ha hozzá tud szólni a focihoz, vagy ha nem is, legalább figyelje érdeklődve, és legyen nyitott az új dolgokra.”
Huncut humorral felvértezve
A kommunikációnál maradva azt tapasztaltuk, hogy a fiúknak igencsak fontos a humor iránt való fogékonyság. Zoltán így folytatta: „A jó humorérzék és a megfelelő intelligencia elengedhetetlen. Szeretem, ha egy csaj érti és értékeli a viccet, és nem sértődik meg minden apróságon. Ráadásul egy szellemes szócsatánál nincs izgalmasabb flörtölési módszer.”
Balázs, aki korábban megjegyezte, hogy a férfiak bolondulnak a női mosolyért, és képtelenek megunni, szintén fontosnak tartja, hogy egy lány szellemes legyen: „Nem igazán kedvelem a »savanyú uborkákat«, viszont szeretem, ha egy lány úgy igazán tud nevetni, persze remélhetőleg nem rajtam, hanem a vicceimen. Továbbá nagyon szeretem, amikor egy lány kihívóan csipkelődik. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy »le a kalappal, egy izgalmas csajjal van dolgom«.”
Lásd meg a férfit!
Péter is elismerte, hogy a játékos csipkelődés tényleg nagyon izgalmas, de véleménye szerint egy nőnek emellett bókolni is tudnia kell. „Bár a pasik többsége nem nagyon vallja be, nekünk is szükségünk van megerősítésre. Szeretjük, ha egy nő felnéz ránk, és valódi férfinak tart. Itt nem megalázkodásra kell gondolni, csak például arra, hogy mer segítséget kérni, vagy megjegyzi, ha valamit jól csináltunk.”
„Igen, én is szeretem, ha egy lány kicsit esetlen, mert akkor legalább tudok neki segíteni” – tette hozzá nevetve Tamás.
De nyugalom, van ellenvélemény is: „Nekem viszont nagyon bejönnek a talpraesett csajok, tudod, azok a fajták, akik a jég hátán is megélnek. Nem hiszem, hogy egy ilyen nő mellett kevésbé érezném férfinak magam” – mondta Balázs, akit Zoltán követett figyelemre méltó hozzászólásával: „Engem nem érdekel, hogy esetlen, avagy talpraesett-e a lány, hiszen ez adottság. Sőt, arra sincs szükség, hogy bókoljon. Egyszerűen csak éreztesse, hogy szüksége van rám.”