Az van a névjegykártyádon, hogy „szexoktató”. Ez mit jelent (azon túl, hogy valószínűleg minden tinédzser srác álma, hogy ez legyen majd a névjegyén)?
Ez a hivatás nem létezik Magyarországon. Én San Franciscóban végeztem el egy szexedukátori képzést – arrafelé a szexualitás része az oktatásnak, az ezzel foglalkozó pedagógust hívják így. Nekem tehát erről van papírom, és nem vagyok terapeuta vagy pszichiáter. Magyarországon kettősséget látok a szexualitásról való beszédben: egyrészt a médiát elárasztja a felszínes és nagyon sok beszéd a szexről, másrészt hiányos az információkészletünk a témában, ráadásul az egész rengeteg tabuval terhelt. Az egyik célom mindenképpen az, hogy lehessen ugyanúgy beszélni a szexről, mint mondjuk a kultúráról, vagy éppen a gasztronómiáról.
Hogyan csöppentél a San Franciscó-i szexedukátori képzés közepébe?
Közgázon végeztem, utána azonban a szociológiai doktori képzésen kötöttem ki, ahol a nők és a női testhez való viszonyulások lett a témám. Közben a pasim nyert egy ösztöndíjat San Franciscóba és vele mentem. Ott ismertük meg a Good Vibration nevű szexshopláncot, melynek specialitása volt a zárás utáni after hours workshop. Sokféle témában tartottak ilyeneket: csókolózás-workshop, szexjátékok-workshop…
Milyen egy csókolózás-workshop? Mindig a pasiddal mentél?
Legtöbbször vele. De például volt egy kötözős workshop, amire nem tudott eljönni, ott egy lánnyal alkottunk párt. Mindenféle csomózási technikákat tanítottak, az egész leginkább egy vitorlás-workshopra hasonlított… Ezek amúgy vidám, esti, játékos dolgok voltak, nulla erotikával. Viszont megvolt az az előnyük, hogy egyszerűen lehetett ott beszélni a szexualitásról, és hogy nem a pucéran várakozó partnereden gyakoroltad életedben először a különböző technikákat.
Az ösztöndíj után hazajöttetek. Itthon hol hasznosítod az USA-ban tanultakat?
Van egy alapítványom, ennek közreműködésével ma már középiskolákban és középiskolai kollégiumokban tartok szexórákat 14–18 éveseknek. A vágyálmom az, hogy a szexualitás legyen önálló tananyag a különböző korosztályok számára. Ne csak annyiból álljon, hogy a védőnő megmutatja, hogyan kell felhúzni az óvszert. És ne kizárólag a nemi betegségekre koncentráljon, hanem ugyanúgy szóljon a szerelemről, barátságról, szexuális anatómiáról, szexuális egészségről is. Vagyis pozitív, felszabadító hangnemben kellene foglalkozni a témával – és nem egy zavarban lévő, esetleg nevetgélő osztályfőnök szűkszavú előadásával elintézni a dolgot. Ezenkívül óraadó vagyok az ELTE média szakán, könyvet írok szex és anyaság témakörében, és vannak egyéni konzultációim is a magánpraxisomban.
Mik a legtipikusabb női problémák, amikkel találkozol ezeken a konzultációkon?
A párkeresés, párválasztás problémái. A kapcsolatok minősége miatti aggodalom – hogy a kapcsolatban mindkét fél jól érezze magát! – és a kapcsolatok megtartása. Nagyon sok a normalizáló kérdés a kliensektől, azaz a „Tényleg jó úgy, ahogy én csinálom?”. Fontos a munkámban a felszabadítás. Hogy a nők merjék vállalni és kommunikálni, ha valamire vágynak vagy nem vágynak. A kapcsolatuk, a szexualitásuk ne kényszerpálya legyen, „mert így hozta az élet”, hanem tudatos döntések eredménye.
És mi érdekli leginkább a középiskolásokat?
A szerelem, a barátság és az önbizalom kérdései. Akik pedig már szexelnek, azok természetesen konkrét szexuális tanácsokat is várnak.
Például?
Hogyan kell csókolózni? Hogyan csináljam jól az orális szexet, például hogyan ne fogazzak?…
Ez utóbbira mit válaszolsz, mondjuk, egy 16 éves lánynak?
Ilyen esetben elkezdünk beszélgetni általában az orális szexről. Aztán persze megbeszéljük a konkrét kérdését is: hova tegye a nyelvét, hogy tartsa az ajkát stb. De nagyon fontos, hogy megbeszéljük, érzékeltessük az egésznek az intimitását is. Hogy az erről való tanulást erkölcsi fejlődés is kísérje.
Soma Mamagésa mellett a Nők Lapja Café Nagy Szextesztjének egyik tanácsadója voltál. A teszt összeállításakor jelezted, hogy te nem vagy a műfaj feltétlen híve. Miért nem?
Mert egy teszt nem tudja leírni a valóságot. A legjobb tesztben is sematikus, általános válaszok közül lehet választani. Az egyéni problémákra nem ad választ. Valamint normaképző mechanizmusokat indít be: ilyen az átlagos méret, a legtöbb ember így csinálja stb. És aztán ehhez igazodnak az emberek, nem pedig a saját egyéni preferenciáikat próbálják meg minél tökéletesebben megélni.
Miért vállaltad el mégis? Mi a jó egy szextesztben mindezek ellenére?
Nincs sok adatunk az emberek szexualitásáról, ez tény. A Nők Lapja Café tesztjében nagyon tetszett a nyitottabb hang, a bátrabb fogalmazásmód. Olyan kérdések is szerepeltek benne, amiket máshol nem mernek feltenni. Szóval az mindenképpen pozitív dolog, hogy a Nők Lapja Café őszintén foglalkozik a szexualitással.
Ragaszkodtál hozzá, hogy benne legyen a tesztben a Miért szexelsz? kérdés, ahol egy szabad szavas beviteli mezőben a teszttöltők bármit válaszolhattak. Milyen válaszoknak örülnél?
„Mert jó”, „mert felszabadít”, „mert kiteljesít”, „mert belefeledkezem”, „mert örömteli”. Aztán nem biztos, hogy ilyen pozitívak lesznek a válaszok. Biztosan lesznek olyasmik is, hogy „mert mások is csinálják, és biztos akkor hozzátartozik a normális élethez”, meg „mert a pasim akarja, igényli a heti kettőt, pedig én már a fenébe kívánom”.
Arra gondoltam veled beszélgetve, hogy azért nem lehet egyszerű egy szexoktató párjának lenni…
Azért az én esetem trükkös. Én nem veszem fel azt a távolságot, amit esetenként egy szexterapeuta. Én nyíltan és őszintén beszélek a saját szexualitásomról is, ez nem ciki, sőt a személyes életemet is „kinyitom” ahhoz, hogy a missziómat hitelesen felvállalhassam. Az én pasim ebben partner, büszke rám és vagány dolognak tartja, amivel foglalkozom. Kérdezte is már tőlem, hogy „Mikor fogjuk szexből eltartani a családot?”. Ez azért ez még odébb van. De San Franciscóban már profitált a munkámból: rajta gyakoroltam mindent, amiket a workshopokon esténként tanultam.
(A Nagy Szextesztünk eredményét november 25-től közöljük, itt, a Nők Lapja Cafén!)
(Mester Dóra új sorozatának, a Heti gyorsnak első darabját a Szex & Más rovatunkban, itt találod!)
Miért vagyunk hűtlenek? Dóra és Soma beszélgetése a Hűség/Hűtlenség témájáról a CaféTv-n: