Nehéz arról beszélni, hogy kinek mit jelent a gyengédség, kinek milyen testi érintés számít finomnak és mi erősnek, durvának, fájdalmasnak. Nehéz erről beszélni, mert mindenkinél máshol vannak a határok. A szexben ráadásul sosem pusztán fizikai érzetekről van szó: sok esetben mindent az érzelmi állapotunk, a helyzet, a másikhoz való viszonyunk tesz jólesővé vagy elviselhetetlenné. Mégis azt gondolom, hogy nem véletlenül vannak a testünkben a gyönyör- és a fájdalomreceptorok egészen közel egymáshoz.
Felteszem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki megtapasztalta, hogy néha az esik legjobban, amikor szinte fáj. Van úgy, hogy nem elég a pihe-puha simogatás, mert a másik erejét, határozott jelenlétét akarom érezni. Ahogy az ételek ízének és hőfokának skálája is végtelen, úgy az érzelmek, a vágy, a fizikai érzetek igénye is mindenkinél más és más. Szerintem teljesen természetes és normális, ha valaki egy intim együttlét során arra vágyik, hogy harapják, csípjék, karmolják, vagy történetesen arra, hogy alaposan elpaskolják. De mint minden emberi társas játéknak, természetesen ennek is meg kell, hogy legyenek a feltételei, körülményei és íratlan szabályai.
Ne üss, nem akarom!
Egy egymást szerető, egymást kívánó emberpár azt csinál az ágyban, amit csak akar. Számomra egyetlen, ámde kötelezőnek tartott kritérium van: hogy azt a valamit mindketten kölcsönösen akarják. Ha ez hiányzik, akkor ott valami nem stimmel. És könnyen lehet, hogy azt a valamit nem is mindig feltétlenül a szexben kell keresni.
„Kedves Dóra. Azzal a számomra kényes kérdéssel fordulok Hozzád, hogy hogyan lehet helyesen kezelni egy állandóan fennálló feszültséget az ágyban, ami a párom számomra durvának ható szexuális habitusából adódik. Ő a kemény szexet kedveli, míg én inkább a gyengédebb együttlétek híve vagyok. Nem is lenne ebből gond, ha csak alkalomszerűen próbálkozna erőszakos gesztusokkal (sokszor annyira megragad vagy leteper, hogy mozdulni sincs esélyem; fájdalmat okoz, hevesen ütlegel), de őt ez hozza lázba. Én nem élvezem a durva aktusokat. Így aztán ha nem engedek a kérésének és leállítom, nem tudok neki teljes élvezetet nyújtani; míg ha az ő kénye-kedve szerint alakítjuk az együttlétet, sokszor szenvedek közben, vagy akár egy-két kisebb kékes folttal távozom az ágyból. Ezt leszámítva teljesen tökéletesen működik a kapcsolatunk, minden téren ideális, kiegyensúlyozott, határozott közös célokkal és jövőképpel. Nem szeretném, ha ez az eltérő szexuális preferenciákból adódó feszültség megmérgezné a kapcsolatunkat, és nem tudom, hogy mi lenne a megoldás. Segítségedet előre is köszönöm!” – Julis (26)
Julis, szia. A leveledre nekem az első érzelmi reakcióm az volt, hogy amit te minden szeretkezés során átélsz, az a jelenlegi állapotában inkább erőszak, mint szexuális gyönyör. És nem a kék-zöld foltok miatt, hanem mert valami olyat csinálsz, amit nem akarsz, nem élvezel. Persze az is eszembe jutott, hogy végeredményben mégis „hagyod”, hogy az történjen, amit nem szeretnél. Én azt mondanám, hogy ezt nem lehet „helyesen” vagy helytelenül kezelni, számomra ez a történet sokkal inkább az őszinteségről szól. Miért nem csak abba mész bele, ami jólesik? Lehet, hogy a szerelmetek minden más téren tökéletes, de mégis motoszkál bennem a gyanú, hogy lehet-e az életnek ezt az igen meghatározó – és ami talán még lényegesebb –, legigazabb dimenzióját ennyire elszigetelten kezelni a kapcsolat többi területétől?
Ha igazán jól működtök, szeretitek egymást, akkor ezt is meg kell tudnotok beszélni. Felmerült bennem, hogy elég egyértelműen jelzed-e, hogy ezt te nem szereted, nem élvezed, nem akarod? Amennyire banálisan hangzik, sokszor azt a legnehezebb meglépni, hogy tudjuk az ágyban, de azon kívül is egyértelműen kommunikálni, hogyha valami nem esik jól. Ha valahol, a szexben végképp nem éri meg a másik kedvéért, a kapcsolat érdekében, vagy bármi felkiáltással szívességet tenni. Ebben a helyzetben én biztos, hogy a megismerés, megértés irányába mozdulnék. Érdemes lenne együtt megfejtenetek, hogy a párod miért csak így szeret szexelni. Lehet, hogy az előző kapcsolataiban ezt „tanulta”, ehhez szokott hozzá (vagy nem próbálta még máshogy), de az is lehet, hogy az életének más területeiről hozott stresszt vezeti le, a múltban megélt fájdalmait, traumáit „dolgozza ki” így. Ha az ágyon kívül tudtok ebben közeledni egymáshoz, ha sikerül őt megértened, akkor derülhet ki az is, hogy te képes lennél-e nyitni a jelenlegi elzárkózásodon, és az is, hogy ő is tudna-e közeledni a te szexuális vágyaid felé.
Szerepeink munkában, ágyban, életben
Azt gondolom, hogy a szexuális együttléteinkben – hiába szeretnénk – sosem „csak” szeretők vagyunk, az élet más területein betöltött szerepeink, a férj-feleség, az apa, az anya, az üzletember is valahogyan, de mindig megjelennek. Bármennyire ösztönösnek is gondoljuk a szexet, ezeket a szerepeket nem mindig tudjuk a ruháinkkal együtt az ágy előtt ledobálni.
„Pár hónapja összejöttem egy pasival, akivel minden nagyon jól működik, kivéve a szexet. Ő nem nagyon ismeri a gyengéd, lágy és finom szeretkezés műfaját, keményen és durván szexel, amit én nem nagyon élvezek. Egyre gyakrabban kéri, hogy üssem meg, hogy én is legyek vele kemény és vad, hogy karmoljam és harapjam meg. Nekem ez nem esik jól, ráadásul nem is jön természetesen. Én nem ilyen vagyok, vagy legalábbis nem jön elő belőlem. Egyszer beszélgettünk a dologról, azt mondta, hogy a pozíciója miatt van benne ez az egész. Egész nap embereket irányít, kemény vezetőnek kell lennie, és valószínű, hogy ezért akar kiszolgáltatott lenni az ágyban. Normális ez, vagy szakemberhez kellene fordulnunk? Nem akarom, hogy a szex miatt menjen tönkre a kapcsolatunk, szeretem őt, de a szexet így nem tudom élvezni vele.” – Kinga (32)
A legjobb párkapcsolatban is, de ha valami aszinkron lép fel, akkor különösen hasznos lehet nem automatikusan sodródni a mindig egyfajta szeretkezések felé, hanem kicsit tudatosítani, hogy miért is úgy történnek a dolgok, ahogy. Kinga, szerintem érdemes lenne a beszélgetésben sem megállnotok annyinál, hogy hát bocs’, vezető vagyok, stresszes a munkám, ezért vagyok ilyen az ágyban. Jobban belemehettek ebbe a témába, hogy kiderüljön, a partnered mit is él meg a munkahelyén, és ahhoz képest mire vágyna veled az intim együttléteitekben.
Nagyon fontos az a mondatod, hogy neked ez nem jön természetesen. Addig nem is fog, amíg egyrészt nem érted a pasid mögöttes motivációját és addig, amíg az egész ágyban-verekedés-karmolászás csak valami tőled idegen cucc marad. Az szerintem teljesen érthető, ha érzelmileg és fizikailag is át akarja engedni magát neked, ha azt akarja megélni, hogy végre nem kell döntést hoznia, határozottnak lennie. Erre a párkapcsolati szex valóban ideális, de annak egyáltalán nem kell durvának lennie. Én emlékszem arra, amikor az én párom először jelezte, hogy most szeretné átadni magát nekem, szeretné elengedni a klasszikus vezető-döntő férfiszerepet az ágyban. Emlékszem, zavarban voltam, mert szokatlan volt az egész. Aztán elkezdtem belemenni a játékba, és valahogy közben megértettem, hogy miről is szól az ő vágya. Érezni akarta az erőmet, a súlyomat, a határozottságomat. Szép lassan én is kezdtem ráhangolódni – nehéz megfogalmazni, de szimbolikusan mintha a tenyerem kellene őt vinnem, mintha egy erős öleléssel biztosan körbe kellene őt zárnom. Ahogy ez a folyamat zajlott bennem, úgy kezdtem megtalálni a saját hangomat is ebben a „szerepcserében”. És ahogy megértettem, megéreztem az érzelmi oldalát a történetnek, onnantól automatikusan jöttek a mozdulatok is. Én azt hiszem, ha a szexben bármilyen alá-fölé rendeltség, kiszolgáltatottság, bizalom „játékot” akarunk játszani, az csak akkor fog működni, ha az belülről fakad, ha ti is mindketten kölcsönösen motiváltak lesztek a történet érzelmi oldalában is.